Szívbemarkoló: 14 év után újra láthatta megmentett kutyáját a gyöngyösi doktornő

– 2009-ben egy Tarna-menti séta alkalmából egy kis szürke szőrgombolyag követni kezdett bennünket. Hazaérve megláttuk, hogy szegény kis kutyusban hemzsegnek a bolhák. Megfürdettük, bolhairtóztuk, megetettük, befogadtuk. Elneveztük Hógolyónak. Kedves kis, pici kutyus volt, megszerettük. De mivel volt két németjuhászunk, ezért gazdit kerestünk neki, aki meg is lett, Szentendrén, vagy környékén laktak az új gazdik - kezdte bejegyzésében dr. Mangó Gabriella. Mint írja, az M3-as-autópályán esett meg a kis csomag átadása. 

– Az új gazdi kérdezte, hogy mi a kutyus neve, mert ők már elnevezték. Mi lesz a neve? - kérdeztem és azt válaszolta a hölgy, hogy Hógolyó. Jót nevettünk, hogy nekik kellett ezt a kis ártatlan jószágot befogadni. Amúgy is szeretem Szentendrét, varázslatos helye az országnak. Ez még külön örömöt adott a történethez - írta.

Hozzátette, utána hallottak még Hógolyóról. Megtudták, hogy kinti-benti kutyus, szereti a papucsokat és kutyajó sora van.

Dr. Mangó Gabriella posztjában kiemelte, hogy ismét szeretné megtalálni Hógolyót, aki idén lenne 14 éves. Segítséget kért követőitől, egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy szívesen fogadja a hasonló, szívmelengető sztorikat, fotóval együtt.

Nem telt el pár óra és a doktornő már a bejegyzéséhez hozzászólva osztotta meg a jó hírt, hogy célba ért az üzenete.
– Szia Gabriella, szép estét! Hógolyóval kapcsolatban továbbítottam az üzeneted egy csoportba, a Szentendrei Anyukákhoz és jelentkezett Kazup Ildikó, mindent elmondott a kutyusról, sőt képeket is tett fel. Ezt írta: "Hógolyó a mi kutyánk volt. Igaz, közben nevet váltott. Olyan volt, mint egy kis fehér pillecukor, ezért Pumpedlinek hívtuk, aztán Pumpi lett. Elválaszthatatlan barátok lettek a cicánkkal, Ciceróval. Igazi családi kutya volt, imádta mindenki. És ő is szeretett mindenkit. Tudta, hogy ki mikor érkezik haza, a kapuban várakozott a jellegzetes "mosolyával". Nem volt annál jobb érzés, mint az, ahogy egy hosszú és fárasztó nap után az ölünkbe tette a fejét és simogattuk..Hosszú és boldog élete volt. Sajnos a múlt idő nem véletlen, tavaly tavasszal elment Ciceró, 18 évesen, aztán augusztusban Pumpi. Már egy ideje fáradékony volt, de ezt a korának tudtuk be. Aztán egy reggel nehezen vette a levegőt, elvittük az állatorvoshoz és kiderült, hogy egy hatalmas daganat van a szívén, ami folyamatosan vérzett, elnyomva már a tüdejét ... menthetetlen volt.....a karjaimban aludt el. Most együtt pihennek a kert végében Ciceróval. Bár ahogy ezt írom, folynak a könnyeim, de próbalok a sok együtt töltött évre gondolni. Nem hiszek a véletlenekben. Amikor megláttam a képét, amit annak idején feltettek róla, a kis fehér gombócot, tudtam, hogy ő a miénk lesz, akármilyen messzire is kell menni érte. Köszönjük Önöknek, hogy megtalálták, befogadták, nem hagyták sorsára és a mi gondjainkra bízták! Sok örömet szereztek vele!" - írta a gyöngyösi háziorvosnak Hógolyó gazdája, aki még fotókat is mellékelt a szívbemarkoló sorokhoz.