Háromezer milliárd forint kellene a víziközművek felújításához, hangzott el az egri konferencián + videó

Kétnapos konferenciát tartott Egerben a Magyar Víziközmű Szövetség, a plenáris és szekcióüléseken ötszáz vízügyi szakember vett részt szerdán és csütörtökön. Megerősítették stratégiai együttműködésüket a MAVÍZ-en belül a hazai víziközmű szolgáltatók és a vízipari tagok képviselői. A vízipari tagok műszaki szolgáltatásaikkal, innovatív termékeikkel és fejlesztéseikkel támogatják és erősítik az üzemeltető tagszervezetek mindennapi munkavégzését, ezáltal hozzájárulva a fogyasztók biztonságos és jó minőségű kiszolgálásához.

A rendezvény plenáris ülésén V. Németh Zsolt víziközmű ágazatért felelős államtitkár tartott prezentációt, amelyben kiemelte a Szövetség a Minisztérium együttműködésének jelentőségét.

Dr. Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke kitért arra, hogy a szolgáltatók munkája rendkívül fontos, hiszen a közműszolgáltatás keretében felbecsülhetetlen értékű vízvagyont kezelnek. Köszönetet mondott a szektorban dolgozó szakembereknek, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a fogyasztók számára olyan elérhető és magas színvonalú szolgáltatást nyújtsanak, ami alapvetően meghatározza mindennapi életminőségüket.

A fő téma a víziközmű cégek üzletfolytonosságának biztosítása volt. Ez azért is fontos terület Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke szerint, mert érzékelhető, hogy az ágazat komoly problémákkal küzd. Elsősorban a villamos energia költségek növekedése miatt kell új módszereket találni, hogyan tudják biztosítani fenntartható módon a szolgáltatást az ország egész területén.

Ezen kívül a cégek képviselői jó gyakorlatokat, innovációkat mutattak be, amelyekkel az adott vízműnél eredményeket értek el. Az üzemeltető tagszervezeteken kívül a vízipari tagvállalatok is a termékek, szolgáltatások legújabb fejlesztéseit mutatták be, s azokat a területeket, ahol ezek beépülve hatékonyabb, biztonságosabb, fenntarthatóbb működést tudnak garantálni. Az egyes szekcióban volt szó a jogi környezet változásairól, a jó gyakorlatokról a szennyvíztisztításban és az energiatakarékosságban, de automatizálás, szoftverek, mesterséges intelligencia, a munkaerő helyzet és a képzések is terítékre kerültek.

Kurdi Viktort kérdeztük arról, hogy mennyibe kerülne most a teljes hazai víziközmű hálózat rendbe tétele. Ahogy arról korábban írtunk, a rezsicsökkentett árak miatt a szolgáltatóknak nem jut pénzük a felújításokra, ezt a pénzt a tulajdonosoknak, az önkormányzatoknak, illetve az államnak kellene beletennie. Az elnök szerint a közműveket érintő pótlások, rekonstrukciók óriási költséget jelentenének. A vízműveknek évente el kell készíteniük a gördülő fejlesztési tervüket, amely 15 év műszaki szükségességét, a rekonstrukciókat, pótlásokat tartalmazza. Ennek költsége tizenöt évre számolva 3000 milliárd forintot tesz ki. Ez csak a pótlási forrásigény, nincsenek benne az energetikai és egyéb fejlesztések, amelyek szintén elvártak volnának. Óriási pénzügyi hiány van, amire előbb-utóbb megoldást kell találni.

Kurdi Viktor szerint felismerte a helyzetet az ország vezetése, létrejött egy külön víziközműért felelős külön államtitkárság az Energiaügyi Minisztériumon belül. Az államtitkár a mostani eseményre konkrét elképzelésekkel jött és az eddigi intézkedéseket mutatta be.

- Két oka van a mostani helyzetnek. Nem képződnek meg a szolgáltatás indokolt bevételei, értve ez alatt elsősorban a díjakat és a támogatásokat. A másik, hogy a külső környezetben drasztikus változás állt be, amely felerősítette az évek óta meglévő gazdálkodási problémákat – mondta Kurdi Viktor.

Az állami támogatásokkal kapcsolatban elmondta, tudomása szerint a jövő évi költségvetésben látható egy 50 milliárd forintos víziközműves összeg, de nem tudják egyelőre, mennyi a fejlesztési, s mennyi az üzemeltetési célú forrás. Idén 150 milliárd forintot szán a kormány arra, hogy a vízművek működjenek. A társaságok éves árbevétele 280 milliárd forint, a kettő összegének kellene lennie minimum a forrásnak az üzletfolytonossághoz. Ám nem pusztán ennek biztosítása a cél, hanem az, hogy a rendszer fejlettebb, biztonságosabb, magasabb színvonalú legyen. Ehhez elengedhetetlen a rekonstrukciók, pótlások és fejlesztések üzemezett megvalósítása. A 150 milliárd forintból azoknak a cégeknek is szánnak pénzt, amelyek nem akarnak egyelőre integrálódni az állami vízművek sorába. Kurdi Viktor ismeretei szerint a tárgyalások folyamatban vannak ezzel kapcsolatban. Ez azonban nem menedzsment, hanem tulajdonosi, önkormányzati döntés.

Az elnököt kérdeztük a tavalyi aszályról és arról, hogyan kell felkészülniük erre a társaságoknak.

- A tavalyi aszály is felhívta a figyelmet a problémákra, sokan a szakmából is megdöbbentek azon, milyen típusú vízhiányok léptek fel az ország különböző pontjain. Rávilágított a helyzet arra, hogy az ivóvíz korlátos erőforrás, megóvása kulcsfontosságú mindannyiunk számára. A tervek szerint a rekonstrukciókban, fejlesztésekben kiemelt szerephez kell jutnia a vízbázisok védelmének. Ezért követjük a kútfúrás, és engedélyezés témáját is, a véleményünket pedig eljuttatjuk az illetékesekhez. A cél, hogy gyermekeinknek, unokáinknak is legyen vizük – hangsúlyozta a MAVÍZ elnöke.

Kurdi Viktor szerint szükséges, hogy a hatóságnak legyen pontos adata a vízkivétel helyéről és minél pontosabb mennyiségi adattal a fogyás, utánpótlódás modellezéséről. Az utánpótlódást meghatározni lehet méréssel, de lenne tudni arról is, milyen vízkivétel történik, ezt pedig pontos adatbázis nélkül nehéz lesz számolni. Figyelmeztető jel, hogy az alföldi sekély kutakból elfogyott a kivehető víz, a nem mélyre hatoló gyökerű fák is elpusztultak. A talajvízszint süllyed, főleg a homokhátságon.

Kurdi Viktort kérdeztük a vízigényes beruházásokról is. Mint mondta, a MAVÍZ nem foglalkozik konkrét esetekkel, de üdvözlik, ha a szürkevíz felhasználás értelmes célt szolgál. Tudnak projektekről, ahol a tisztított szennyvizet hasznosítják öntözésre, vagy akár a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár esetében hűtésre. A részleteket nem ismerik, de az integrált vízgazdálkodás része, hogy a használt vizekkel is felelősen bánjanak.

- Ivóvízzel öblítjük a wc-t, egy előadó bemutatta ennek abszurditását. Az ivóvíz kincs, a háztartásban is megfontolandó lesz ennek figyelembe vétele, s folytatható innen a sor az ipari felhasználásig. Kell az együttgondolkodás, a stratégiai gondolkodás megvalósítása, ebben a MAVÍZ szakmai partner lesz, s javaslatokkal szolgál – fejtette ki Kurdi Viktor.

Kérdésünkre, hogy erre lesz-e háztartási megoldás, azt mondta, nem tudni, de láttak már japán példát, ahol a kézmosóvizet tartályban felfogták, alatta volt a wc és az öblítés azzal történt, ez egyszerű megoldás és bevett szokás volt. Magyarországon messze állunk ettől ingatlanállományban és épületgépészetben, s nem a wc öblítése számít a legnagyobb vízpazarlásnak. Ugyanakkor mindenhol van felelősség, hogy megtakarítást miként lehet elérni.