Sok tennivaló van még a bormarketing területén, mondta Rókusfalvy Pál Egerben + fotók

Megnyílt az Eger Wine Meetup pénteken az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen (EKKE). Két éves szünet után megújult formában várja pénteken és szombaton a szakmai közönséget a nemzetközi szinten is elismert szaktekintélyeket, szőlészeti-borászati kutatókat, kiváló bortermelőket és marketing szakembereket felvonultató egri konferencia.

A megnyitón dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, az EKKE rektora elmondta, a szőlészeti, borászati oktatásnak évszázados hagyománya van Egerben.
– A cél az,hogy ne csak regionális szinten, hanem országosan is szolgáljuk a szőlő-bor ágazatot – hangsúlyozta.

Dr. Váczy Kálmán Zoltán általános rektorhelyettes kiemelte, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és jogelőd intézményei eddig húsz alkalommal szerveztek meg Egerben borkonferenciát, s mint mondta, nagy öröm újra itt lenni. Hozzátette, kezdetben regionális jellegű volt az esemény, mely mára országos jelentőségűvé vált. Dr. Lőrincz György borász, a szervező Pannon Bormíves Céh elnöke hangsúlyozta, nincs más út, csak a szolgálat, s ez a konferencia is ezért szerveződött. A cél a találkozás, az információcsere és átadás szavai szerint.

A köszöntőket követően Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos beszélt az elkészült nemzeti borstratégiáról.

– A legutolsó időszakig négy szervezet is foglalkozott a magyar bor marketingjével. Fontos volt, hogy ezek a feladatok közös irányítás alá kerüljenek annak érdekében, hogy összehangolt és hatékony marketingtevékenységet lehessen folytatni. Az első időszakban minden szükséges feltételt megteremtettünk és mára megalapítottuk a Magyar Bormarketing Ügynökséget – mondta. Mostanra elkészült a közel hatszáz oldalas tanulmány, mely nagyon fontos elemeket vizsgál, olyanokat, mint a tradíció és az innováció, a fenntarthatóság és a gazdaságosság, a kulturális hagyomány és a generációváltás, a digitalizáció, az edukáció és a termékfejlesztés.

Mint mondta, ma közel hatvan ezer hektáron folyik szőlőtermesztés, de ez a szám 1965-ben még 200 ezer volt. Széttagozódott a fajtaszerkezet, sok elavult ültetvény van az országban.

– A bortermelés évi hárommillió hektoliter, a hazai borfogyasztás összemennyisége pedig elérte az ötvenéves abszolút minimumot. Ma Magyarországon 3,66 millió aktív borfogyasztó van, megváltoztak a vásárlási szokások is. A magyar export 2021-ben 905,6 ezer hektoliter volt, ez a szám tavaly emelkedett, 1,164 millió hektoliter, ám a bor literének átlagára nem éri el az egy eurót. Sok feladatunk van, ez jól látszik – hangsúlyozta a kormánybiztos. Elmondta azt is, hogy szoros szakmai együttműködésben dolgoznak a kapcsolódó területek vezető szerveivel, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel, a turizmusért felelős miniszterrel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, valamint az Agrárminisztériummal, illetve az Agrármarketing Centrummal és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával. A cél, a borágazat felemelése.

– A stratégiát meg is kell valósítani, el kell érnünk, hogy a magyar bor hazai és nemzetközi elismertsége megerősödjön – tette hozzá.

A kétnapos, szőlészeti és borászati szakembereknek szóló rendezvény felöleli a fenntarthatóság, a birtoképítés, a klímaváltozás és a terroir témaköreit. Olyan szőlő- és bortermelők,  a borkereskedelem és a piacépítés hazai és külföldi specialistái, kutatói, nemzetközi borászatokat irányító szakemberek tartanak előadást, akik sikertörténetet írtak saját pincészetükkel. Mindkét nap egy-egy mesterkurzus is várja azokat, akik borkóstoláson szerzett tapasztalatokkal bővítenék az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteiket.