Feleségére támadt, majd a rendőr szuronyába dőlve halt meg a gyöngyösi féri

HEVESMEGYEI LAPOK. VEGYESTARTALMÚ HETILAP, MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 1903. AUGUSZTUS 2.

Elnémult a város.

A nagy vándorlás, mely Péter-Pál napja után, mikor a jövendő reményei kézhez kapják a bizonyitványt, minden esztendőben megkezdődik, most már a végét járja. Csak néha látni már a Fő-utczán egy-egy olyan bérkocsit, mely nyaralni indulókkal megrakva döczög a pályaudvarok felé. Temérdek holmival egyetemben egész családot visz a kocsi, mintha csak fotográfushoz igyekeznének egygyel szaporitani a családi képek számát. A hátsó ülésen a papa meg a mama foglalnak helyet, szemben a gyerekek szoronganak. A mama körül veszedelmes negyméretű skatulyák láthatók; a gyerekek kezében pillefogók, játékos dobozok, könyvestáskák és egyéb okos dolgok, melyekkel a szegény papa gyakran kerül kellemetlen összeütközésbe. Elől a kocsis mellett, alig látszik ki a kofferek és kalapskatulyák közül, a dada huzódik meg, akit csak az Isten őriz meg a kibukástól, mert még csak nem is fogódzhatik, tele lévén mind a két keze valami úti készséggel. Minden arczon pedig egyforma öröm ül, nem az üdülésre menés, hanem a várostól való megválás öröme, mert ez a fő. Itt hagyni ezt a poros, piszkos, meleg várost, a fülledt, meleg téglakaszárnyákat, a sepretlen, szemetes utczákat. S ezekkel az utolsó kocsikkal kiköltözik a városból az a kis élet is, ami odáig lézengett benne. Elnéptelenedik a korzó, összezsugorodnak még a piaczok is, mert a szegényebb népeket is odakint tartóztatja most az aratás. Üresen ásitoznak a kávéházak, mert szétszóródott még törzspublikum is, mert aki csak teheti, menekül a kánikulai várostól, az olvadó aszfalttól és pestilencziózus büztől. És rengeteg az érkező anzichstkártya, melyek felébresztik az irigység tigrisét azokban, a kik nem szökhetnek most el a gyilkos meleg elől.

GYÖNGYÖSI LAPOK. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS POLTIKAI HETILAP. 1880. NOVEMBER 25.

Hírek.

– A bérkocsisok annyira zsarolják az utazó közönséget, hogy kénytelenek vagyunk a kapitányság figyelmét felhívni e botrányos manipulaczióra. – A vasúti állomástól párszáz lépésnyi siralmas kocsikázásért, ronda, piszkos „hintóban” egy forintot követelnek. – Nem tudjuk, van-e hatósági árszabály a bérkocsik viteldijára nézve. – Ha van, meg kell hagyni a bérkocsik tulajdonosainak, hogy az árszabályt ragasszák fel a kocsikra; ha nincs: jó lesz mentől elébb behozni. - A napokban két fővárosi uri emberen, a vasúti állomástól a buzapiacig 1 frt 50 krt., mond egy frt 50 krt követelt az egyik mélyen tisztelt bérkocsis. – Párisban ekkora távolságra egy franc a viteldij. És a kocsi tiszta, elegans, a kocsis (monsieur) pedig még egy kis udvariassághoz is konyit.

EGER. POLITIKAI S VEGYES TARTALMU HETILAP. MARCZIUS 2-ÁN 1871.

Utonállás.

Febr. 26-án esti 7 órakor három pórsuhancz egy, szállására induló, mintegy 17 éves leányt a ráczkapunál föltartóztatott, s őt ruhájától meg akarták fosztani; azonban a leány segélykiáltására emberek közeledvén, megfutottak, egyikök magával vivén a leány fején volt selyemkendőt. A rabló több tanú nyilatkozata folytán befogatott, s daczára annak, hogy tettét részegségével menti, és a selyemkendő hollétéről mitsem akar tudni – át fog adatni a megyei büntetőtörvényszéknek.

HEVES ÉS VIDÉKE. TÁRSADALMI, KÖZMÜVELŐDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. 1907. JULIUS 23.

Leszurta a csendőr.

Folyó hó 15-én este fél tizkor Gyöngyösön, Farkas Morvai Pál összeveszett a feleségével, akit arczul is ütött, s megöléssel fenyegetett. A megrémült asszony kifutott az utczára, s behivta az éppen arra czirkáló csendőrjárőrt csinálna rendet. Az interventionak sajnos, rossz vége lett; az elvakult férfi az egyik csendőrt arczul ütötte, s azzal a másiknak ugrott, s fojtogatni kezdte. A másik csendőr puszta kézzel kisérelte megfékezni a dühöngőt, majd látva, hogy társa már kékül, kellő figyelmeztetés után karjába szurt Farkasnak, majd mikor ez nem használt, jobb lábszárába döfte a szuronyt. Farkas akkor elengedte azt a csendőrt a kit fojtogatott, hogy a másik csendőrnek essen, amikor azonban oly szerencsétlenül botlott meg, hogy a csendőr szuronyába dőlt, mely jobb lágyékon hatolt be, a másik oldalon jött ki, s rögtöni halálát okozta. A szemtanuk állitása szerint teljesen korrektül eljáró csendőr ellen folyik a vizsgálat.