Kovács doktornő lett a díszpolgár, az embert pedig Ottónak hívták Lőrinciben

Lőrinciben a reméltnél is hangulatosabbra sikeredett a szombati városnap előestéje. Pénteken alkonyat táján a Városi Könyvtár parkja zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik a piknik moziba érkeztek. Ki pokróccal, ki kempingszékkel ballagott a nemrég teljesen megújult főtér által övezett zöldfelületre, hogy megnézze Az ember, akit Ottónak hívnak című filmet, aminek a közkedvelt Tom Hanks a címszereplője; e sorok szerzője is készült a nem mindennapi eseményre – Lőrinciben korábban a sportközvetítések esetében volt jellemző a hasonló együttlét –, de miután elolvasta az előzetest, úgy döntött, hogy nem teszi ki magát annak, hogy az ismerősök és a gonoszkodó ismeretlenek amúgy nem is létező párhuzamokat keressenek… A többség – sok száz ember szerencsére – pompásan szórakozott.

A másnapi ünnepségen a sokaság nem problémázott azon, hogy kiszolgáltatja pigmentjeit a Nap éltető sugarainak, amik kánikulává hevítették a légkört. A szerencsések a sátorponyvák alatt kerestek menedéket, de persze a gyerekeket véletlenül se lehetett elcsalogatni a játékoktól. Négy óra táján aztán megjelent a placcon a képviselő-testület valamennyi tagja Víg Zoltán polgármesterrel és Pálinkás Péter alpolgármesterrel az élen, hogy Szabó Zsolt országgyűlési képviselővel együtt köszönthessék az ez évi helyi kitüntetetteket. Érdekesség, hogy Bera Péter városatya – aki egyébként a helyhatóság legfiatalabb tagja – kedvesével együtt az első nagyobb nyilvános rendezvényen vett részt azóta, hogy az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetőjévé nevezték ki.

A protokolláris rész legfontosabb mozzanata ezúttal is a helyi kitüntetések átadása volt. A díszpolgári címet dr. Kovács Mária, a városközpontot is magába foglaló praxis háziorvosa érdemelte ki. Kovács doktornő évtizedek óta gyógyítja a lőrinci és szükség szerint a mátravidéki erőműi betegeket közmegelégedésre. Hosszú ideje nyugdíjas korúként is aktív, emellett a közéletből is kiveszi a részét, egyebek mellett kétszer is a képviselő-testület tagjává választották.

Bereczki Judit sem ismeretlen a helyiek előtt: óvodapedagógusként, majd a szociális szférában tevékenykedett, éveken át vezette a Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézményt is. Munkáját most Lőrinci Város Közszolgálatáért-elismeréssel is honorálták.

Mondhatnánk, hogy a polgármesteri plaketteket három muskétásnak adományozta Víg Zoltán, de az egyenruha ezúttal nem Athost, Porthost és Aramist tette még délcegebbé, hanem a városi polgárőrség oszlopos tagjait: Pásztor Zoltánt, Pásztor Richárdot és Petró „Bigin” Lajost. Ők azok, akik szabadidejüket nem kímélve, éjjel és nappal óvják a város rendjét és biztonságát. Rendezvényeket biztosítanak, gyerekeket és idős embereket segítenek át az úttesten, s ha szólítja őket a hon, országhatáraink védelmében is helytállnak.

Végül, de abszolút nem utolsósorban Lőrincz Csabánét szólította színpadra a műsorvezető, Ilike óvó néni ugyanis a Pedagógus Szolgálati Emlékérem birtokosa lett. E kitüntetés azoknak a nyugállományba vonuló óvodai, általános iskolai, szakiskolai, középiskolai pedagógusoknak és főiskolai, egyetemi oktatóknak adományozható, akik legalább 25 éven keresztül a gyermekek oktatása-nevelése érdekében tevékenykedtek, és kiemelkedő munkát végeztek. A rövid laudáció minden lényegeset elmond a kitüntetettről.

A program természetesen nem csak a hivatalos alkalomhoz öltözöttek – mínusz e sorok krónikása – felvonulásából, hanem igényes (persze, kinek mi, végül is ízlés dolga…) előadók fellépéséből is állt. Késő este pedig a tűzijáték sem maradhatott el.