2023.08.09. 13:55
Osztatlan képzés helyett mesterképzésen tanulnak inkább a leendő tanárok Egerben
Többen tanulnak óvodapedagógusnak, vagy gyógypedagógusnak az egri egyetemen, de a tanári szakok népszerűsége még nem éri el a korábbi években mértet. A természettudományos szakra bejutók száma a mesterképzéseken néhány területen jobb, mint volt az utóbbi néhány évben, de az osztatlan képzésben romlott a helyzet, csak a vegyes természettudományos szak növelte népszerűségét.
Tanévnyitó díszünnepély az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen szeptemberben
Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap
Az előző három, hullámvölgyet jelentő év után emelkedett a tanári, vagy más pedagógiai szakokra fölvett hallgatók száma az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Ennek köze lehetett ahhoz is, hogy a Coviddal és digitális tanítással fémjelzett esztendők elmúltával, a felvételi követelmények könnyítésével – nem volt köztelező a nyelvvizsga, illetve az emelt szintű érettségi – a korábban be nem jutó, vagy a továbbtanulással nem próbálkozó fiatalok is kedvet kaptak a jelentkezéshez. A tendencia a többi, tanárképzéssel is foglalkozó felsőoktatási intézménynél hasonló volt - derül ki a felvi.hu adataiból.
Az osztatlan tanári képzésre fölvettek száma az Eszterházyn idén 145 volt, míg tanári mesterképzésre 278-an nyertek felvételt, ez összesen 423 hallgatót jelent. Ezzel szemben 2022-ben összesen 285-en tanulhattak tanárnak, 2021-ben 390-en, 2020-ban pedig 260-an, 2019-ben pedig 340-en. Előtte viszont a mostanihoz hasonló összlétszámmal indulhattak a tanári szakok, ám a súlypont azóta eltolódott a mesterképzés felé, igaz, 2016-ban még egy híján ötszáz tanár szakos hallgató iratkozhatott be friss felvettként Egerbe, még korábban, 2010-ben pedig még 745-en célozták meg a tanári pályát.
Máshol is hasonló a tendencia
A többi, legjelentősebbek közé tartozó tanárképző egyetemen, Nyíregyházán, Debrecenben, Pécsett, Szegeden és az ELTE-n 2010-ben összesen még 2700 tanár szakos gólyával számolhattak, 2016-ban számuk majdnem 3100-ra nőtt, majd csökkenni kezdett, 2501 és 2760 volt az általános eljárásban fölvettek létszáma, 2019 pedig 2400-zal még jó évnek számított, de a következő három esztendő 1904 és 2060 közötti számokat hozott, 2022 produkálta a legkevesebbet. Idén az említett intézmények 2415 hallgatót vettek föl. Megfigyelhető volt, hogy míg a 2-5 féléves mesterszakokra fölvettek száma 2016-ban még meghaladta az 1400-at, a következő hat évben 700-900 között változott, s most újra megközelítette az 1200-at. Az osztatlan képzésre fölvételt nyertek létszáma 1661-ről 1800 fölé emelkedett két évig, majd 1600-ról 1140-is zuhant 2022-re. Most ehhez képest összesen nyolcvannal több öt éves, szakpáros hallgatót vettek föl az említett egyetemek.
Az osztatlan képzésre júliusban fölvettek száma Egerben a 2016-os 183-ról kétszáz fölé emelkedett, 2020-ban és 2022-ben viszont 130 körül mozgott. A mesterképzést elkezdők létszáma a 2016-os 316-ot követően erős ingadozást mutatott, a 2019-es 139-től a 2018-as 192-ig terjedő skálán mozgott, ehhez képest nagy ugrást jelent a mostani 278, de elmarad a 2016-ostól.
A legtöbb jelentkezőt, 14-et egyébként a természetismeret-környezettan szakpárra vették föl (nappalin és levelezőn összesen), a következő az etika-történelem volt tízzel, majd a földrajz-történelem nyolccal. A legtöbben, 39-en egyébként a történelem szakhoz választottak másik párt, ezt követi az angol 31-gyel, a testnevelés 18-cal, majd a matematika 20-szl, a magyart csak 18-an választották. A történelem egyébként alapszakként is népszerű volt (31 embert vettek föl, angolra pedig 38-at, míg matematika most sem indult, s magyar alapszak is csak egyelőre hat fővel (mindannyian levelezősök). A biológia és a földrajz alapszakokra 9-9 hallgatót vett föl az EKKE, kémiára hármat, németre ötöt.
