Felvételi

2023.07.27. 17:26

Magasabb ponthatárok, de több bejutó az egri egyetemen

Az elmúlt években sokaknál a nyelvvizsga hiánya akadályozta meg az egyetemi továbbtanulást, ha most nem kérte az intézmény a papírt, az egyébként jó tanuló is bejutott a képzésekre.

Tóth Balázs

Egerben sokan izgultak és drukkoltak a szerda esti Pont Ott Partin

Forrás: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap

Meghúzták a felsőoktatási ponthatárokat, sokan örülhettek, hogy bekerültek a felsőoktatásba. Az elmúlt években a Covid járvány, illetve a szigorúbb bemeneti követelmények (nyelvvizsga, emelt szintű érettségi) miatt sok ezer diák maradt ki az egyetemekről, főiskolákról, idén viszont a lehetővé tett könnyítések miatt többen felvételiztek, s kerültek be felsőoktatási intézménybe.

A ponthatárok ugyan sok esetben magasabbak voltak, mint például tavaly, de míg ezelőtt akár jó tanuló is lemaradhatott a felvételről egy nem sikerült nyelvvizsga miatt, most bekerülhetett az, akinek csak ez hiányzott a továbbtanuláshoz.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen a nappali szakokon alapképzésen jellemzően emelkedtek a ponthatárok. A minimum pont tavaly 280 volt, most ennél magasabb pontszámokkal lehetett felvételt nyerni. Ez lehetett csupán 2-3-mal, de akár 180-nal is több, ha például egy nagyon jó tanuló (vagy ötös diplomás, plusz pontokkal) felvételizett az adott szakra. Utóbbira példa a kémia alapszak, ahova a bejutó hallgató 464 pontot vitt. Voltak a tavalyihoz képest irreálisan magas pontugrások költségtérítéses képzésekre is, amelyekkel az illető államilag finanszírozott képzésre is bejuthatott volna, sőt, előfordult, hogy felsőoktatási szakképzésre felvételiztek magasabb pontszámmal, mint amennyi az alapképzéshez elegendő lett volna. Általában a levelező képzésekre a tavalyinál kevesebb pont kellett, s ugyanez a mesterszakok többségére is igaz volt. Az osztatlan tanárképzésben is magasabbak voltak a bejutási ponthatárok a tavalyiaknál, amikor 305-360 között mozogtak, most nem volt ritka a 400 ponttal rendelkező tanár szakra felvételiző sem. Ugyan még nem tették közzé, hogy az egyes szakokra hány embert vettek föl, de a magas pontszámok jelezheti, hogy 1-2 jól tanuló diák jelentkezett és őket föl is vették. A bejutás alacsonyabb pontszámmal is sikerülhetett volna a próbálkozóknak. A felsőoktatási szakképzésekre előfordult, hogy a tavalyinál kevesebb pontra volt szükség, de inkább az volt a jellemző, hogy míg tavaly sok esetben a 240 pontos minimum elég volt a felvételhez, most ennél több ponttal rendelkezők érkeznek Egerbe.

A Bölcsészettudományi és Művészeti Karon a legtöbb pont (440) osztatlan tanárképzésben angol-matematika és angol-mozgóképkultúra tanár szakra volt szükség, 440, mindkettő levelezőn. 280 pont is elég volt a történelem-vizuális kultúra, etika-történelem és tervezőgrafika szakokra. A Természettudományi Karon valaki 464 pontot vitt kémia szakra, de környezettan szakhoz elég volt 280 is. Nem sokkal kellett több biológiára, rekreációra, vagy szőlész-borász mérnökire sem.

Az Informatikai Karon 400 ponttal ment valaki levelezős, költségtérítéses gazdaságinformatikus szakra, ehhez nappalin, állami finanszírozásún 292 is elég lett volna. A karon a kémia-matematika szakra 459 pontos felvételiző is akadt.

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon idén a csúcsot az emberi erőforrások levelezős, költségtérítéses képzés pontszáma jelentette (393), ennek közelében volt a gazdálkodás és menedzsment és a kereskedelem marketing szakok minimum pontszáma is. A szociálpedagógus képzés elkezdéséhez 280 pontra volt szükség. A Pedagógiai Karon volt, aki 432 ponttal tanul majd óvodapedagógusnak, költségtérítéses formában, levelezőn, de gyógypedagógiára is kellett 400 pont levelezőn, fizetősön. A tanító és az óvodapedagógus szakokon nappalin elég volt 280 pont is, de gyógypedagógusnak is lehet ennyivel tanulni Egerben és Jászberényben is.

A MATE Károly Róbert Campuson sok meghirdetett képzés nem indul el, akár csak Egerben. Számos olyan szak van, amely viszont tavaly nem indult és idén igen. Ahol tavaly és idén is volt felvett hallgató, ott nagyon sok esetben idén alacsonyabb pontszám kellett a felvételhez, ilyen a gyógynövényes képzés, a borász képzés, a gazdaságinformatikus, vagy a programtervező informatikus szak, de a gazdaságtudományi alapképzések is. A legtöbb pont gazdálkodási szakokhoz – gazdálkodás és menedzsment, kereskedelemmarketing, pénzügy-számvitel - kellett így is (344-362), a legkevesebb a szakképzéses szőlész, illetve programozó szakokra (242).

Annyi hallgatót vettek föl Egerbe, mint utoljára 12 éve

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem közleménye szerint soha nem volt még ilyen magas az új hallgatók száma: csaknem 2600-an nyertek felvételt az Egerben és Jászberényben működő ötkarú Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre a 2023-as általános felvételi eljárásban. Az egy évvel korábbi, egyébként rekord alacsony számhoz képest 43 százalékkal többen tanulhatnak tovább az EKKÉ-n. A képzési helyek közül szeptemberben Egerben 2258 hallgató, míg a Jászberényi Campuson 325 fő kezdheti meg tanulmányait. Nappali tagozatra 961-, levelező és távoktatás tagozatra több, mint 1600 fő nyert felvételt. Alapképzésen 1721-, míg mesterfokozatot nyújtó szakokon 584 fő tanulhat az EKKE hallgatójaként, felsőoktatási szakképzésre pedig 288-an iratkozhatnak be. A hallgatók 90 százaléka állami ösztöndíjas képzésben tanulhat.

Az egri intézményben – még főiskola korában – egyébként számos olyan év volt, amikor 2258-nál több hallgatót (2500-2600-at) vettek föl az általános felvételi időszakban, a 2012-es finanszírozási változások előtt – amikor sokan kiszorultak a felsőoktatásból – ez minden évben így volt.

A MATE közlése szerint Gyöngyösön ősztől 325 gólya tanulhat majd tovább, az önálló Károly Róbert Főiskolán 2016-ban és előtte is ennél többen tanultak.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában