Emlékezés

2023.09.16. 08:52

A Recski Emlékparkban emlékeznek a három évig tartó pokoljárásra

A Recski Szövetség Egyesület szervezésében szombat délelőtt 11 órakor a Recski Emlékparkban emlékeznek a több, mint hetven évvel ezelőtti szörnyű napokra.

Barta Katalin

Recski Nemzeti Emlékpark, volt kényszermunkatábor

Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap

Recsken az emlékparkban délelőtt 11 órakor a volt kényszermunkatábor bezárásának hetvenedik évfordulója alkalmából tartanak koszorúzással egybekötött megemlékezést a Recski Emlékparkban. Köszöntőt mond Nagy Sándor, a település polgármestere, Kis Miklós, a Recski Szövetség Egyesület elnöke, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója. Dr. Cseh Ernő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti (ÁBTL) levéltára főigazgatója, valamint dr. Bank Barbara történész. 

Közreműködik a Mátrai Visszhangok Vegyeskar, Balázs Ferenc orgonaművész, valamint Nagy Csaba tárogatóművész.  

Hetvenhárom évvel ezelőtt, 1950. július 19-én nyílt meg a recski munkatábor, s megkezdődött az évtizedekig elhallgatott pokoljárás. A Recski Szövetség Egyesület nem felejt. A megnyitástól a tábor 1953. évi felszámolásáig átlagosan 1300-1400 ember raboskodott Recsken és dolgozott a tőle négy kilométerre lévő kőfejtőben, Csákánykőn. A kényszermunkatáborban bizonyíthatóan 31-en veszítették életüket, azonban több százra tehető azon halálos áldozatok száma, akiknek nyughelye máig ismeretlen.

"Az 1953. július 26-i amnesztiarendelet, valamint a Minisztertanács határozata megszüntette az internálások és kitelepítések intézményét, valamint felszámolta a táborokat. Recsken a legutolsó rabok 1953. szeptember 23-án hagyhatták el a tábort. Minden szabadulóval egy titoktartási nyilatkozatot írattak alá arról, hogy senkinek nem beszélnek a táborról és az ott történtekről. Az emberek emlékezetéből azonban nem lehetett kitörölni az ott átélt borzalmakat. Az 1956-os forradalom után emigráló Faludy György megírta a Pokolbéli víg napjaim c. önéletírását (1962), de Nyugaton megjelentek Sztáray Zoltán és mások visszaemlékezései is. Itthon először az egykori recski rab, Böszörményi Géza és felesége, Gyarmathy Lívia Recsk c. dokumentumfilmje (1989) emelte ismét a köztudatba a kényszermunkatábort, amely így válhatott a kommunista diktatúra erőszakszimbólumává, magába sűrítve a terror és az elnyomás lényegét, annak minden eszközével, kegyetlenségévek, embertelenségével együtt" - áll az ÁBTL oldalán megjelent bejegyzésben.

A három év alatt átélt borzalmakra, az áldozatok előtt tisztelegve ma délelőtt ismét fejet hajtanak az emlékezők, abban a reményben, hogy soha többé nem ismétlődik meg hasonló  gyalázat.

 

 

 

  

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában