2023.09.12. 13:55
Helyi legenda is látható Karácsond új címerében
A település új szimbólumát a község fennállásának 700. évében leplezték le.
A háttérben ki is vetített új karácsondi címert Kovács Zsolt (balról) és Földi Csaba polgármester leplezte le
Forrás: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap
Új címert kapott Karácsond a fennállásának 700. évfordulója évében, amelyet a jeles jubileum tiszteletére rendezett szombati ünnepségen lepleztek le. A címer tervezője Kovács Zsolt országgyűlési képviselő, aki a hétvégén maga mutatta be a község lakóinak és az ünnepségre érkezett érdeklődőknek az új jelképet. Mint mondta, egy új, heraldikailag szabályos, történetileg hiteles címert alkottak közösen a képviselő-testülettel, a polgármesterrel és a jegyzővel.
Kovács Zsolt számára egy véletlennek köszönhetően derült ki, hogy Karácsond új címert szeretne. Mint mondta, jó egy éve éppen Egerben járt Ignácz Balázs főispánnál egy megbeszélésen, ahová Szabó Zsolt országgyűlési képviselő is hivatalos volt. A Heves vármegyei honatya éppen hozott magával egy címertervet is, mert a karácsondi képviselő-testület az addigi címerrel nem volt megelégedve, egy kifejezőbb szimbólumra vágytak. Mivel Kovács Zsolt 28 éve foglalkozik címertannal, tervez települési címereket, ezért felajánlotta a segítsét a karácsondiaknak, s hamarosan elkezdték a közös munkát.
– Az előző címer egy sasmadarat ábrázolt arany színű címerpajzsban, ami heraldikailag teljesen szabályos. Én azonban megfogalmaztam a kritikámat a korábbi címerrel kapcsolatban, ami nagyon egyszerű: ez a címer az Aba-nemzetség címere volt. Mivel ez egy családi címer, ezért csak abban az esetben használhatná ezt a község, ha Karácsondon kivétel nélkül mindenki az Aba-nemzetség leszármazottja lenne – ami gyakorlatilag nyilvánvalóan lehetetlen. Ideális esetben egy olyan címert kellett tervezni, amely mindenki számára elfogadható, történetileg hiteles, bemutatja a falu történelmét, és heraldikailag is szabályos. Az már csak hab a tortán, ha szép is. De az esztétikai kérdésekről nem érdemes vitatkozni, mert mindenkinek más tetszik. Egyébként általában a címerek szép és egyszerű dolgok – tette hozzá Kovács Zsolt.
Mint folytatta, a heraldika több mint ezer éves múltra tekint vissza. Szigorú szabályok – szín, forma, pajzsalak, méret – szerint kell megalkotni egy település címerét.
– A karácsondiak új szimbólumát egy háromszögletű katonai pajzsba terveztük meg. Annál is inkább, mert a magyar heraldika ezt a formát használta ősidőktől kezdve, és a legtöbbször is. Minden címernek kell, hogy legyen egy kiinduló motívuma. Mivel megvan Karácsond 1712-ben már használt pecsétnyomó ábrája, amelyen ekevas, csoroszlya és egy búzaszál látható két pálmaág díszítő motívumával, azt javasoltam a képviselő-testületnek és a polgármesternek, hogy ezeket mindenképpen helyezzük el a címerpajzs egyik fő mezejében. Ha ugyanis ezeket a jelképeket választották, és évszázadokon keresztül használták az elődök azonosításra, hitelesítésre, akkor ezek a jogfolytonosság, de az ősök tisztelete okán is kerüljenek be a címerbe – természetesen a mai heraldikai megfogalmazásban. Ezeken kívül a címerbe került két ezüst hullámpólya, amelyek az itt lévő vízfolyásokat, forrásokat hivatott jelképezni – magyarázta Kovács Zsolt.
Az új címer tervezője kiemelte, hogy a felső mezőbe két olyan motívum került egymás mellé, amelyek kiemelkedően fontosak.
– Karácsond temploma 1770-ben épült, de ennek volt előzménye. Amikor utánanéztem a község történetének, akkor nagyon megfogott egy helyi legenda. A régi romos templom lebontása után egy másik helyen akarta a karácsondi gyülekezet az új templomot felépíteni. Az odahordott bontási anyagokat azonban a legenda szerint egy nagy vihar lesodorta az eredeti helyre. Az emberek újra felhordták a köveket, az építőanyagokat az általuk kiszemelt területre, de egy újabb vihar ismét visszasodorta azokat a régi szakrális helyre. Ekkor a falu népe úgy határozott, hogy ez nem lehet más, csak az Isten jele, tehát a régi helyén kell az új templomot is felépíteni. Ezért is került be a kereszt a dicsfényekkel az új címerbe. Persze, maga a katolikus jelkép önmagáért beszél, hiszen keresztény országként nekünk még sok dolgunk van. Mellette a szőlőfürt az indákkal az egykori mezőgazdasági munkára, a szőlőtermelésre utal. Nagyon fontos motívum még az oromdísz a koronával és az Aba-nemzetség fekete, növekvő sasmadarával. Ugyanis csak itt, Heves vármegyében használták ezt a sas jelképet, és kimondottan az Abák Kompolti ága – így természetesnek vettem, hogy ezt is bele kell terveznünk a címerbe. Illetve a koronát is, hiszen jó ideig királyi birtokon éltek itt a karácsondiak. A két pálmaág, mint pajzstartó, az 1712-es pecsétnyomóból való, a szalag pedig, amely a nevét mutatja a falunak, az egyfajta csatakiáltás is, ennek a heraldikában devise az elnevezése – foglalta össze Kovács Zsolt.
A címert tervező honatya hangsúlyozta, hogy nagyon megkönnyítette a dolgát a karácsondi községvezetés együttműködése, hiszen az új címernek olyannak kellett lennie, amit minden helybeli magáénak érez. Legyenek büszkék rá, meséljenek róla annak, megkérdi, melyik motívum mit jelent a címerben – intézte szavait a karácsondiakhoz Kovács Zsolt.