Pálos kolostor romjai bújnak meg a Bükkben

A Bükk szerelmeseinek nagyszerű kirándulóhely lehet a szentléleki pálos kolostor romja – írta a Borsod Online.

 A Heves vármegye tőszomszédságában található helyről a Szemelvények Miskolc város történelméből weboldalon Reiman Zoltán azt írja, hogy az egykoron gótikus stílusban épült műemléket a tengerszint felett 710 méter magasan találjuk. Könnyen megközelíthetjük, és a mellette lévő turistaházban kipihenhetjük fáradalmainkat. A helyszín mai neve Bükkszentlélek. A zárdát a Szentlélek tiszteletére szentelték fel. A romok egy részét a turistaház építésekor elegyengették, szeméttel töltötték fel, majd parkoló és fedett rendezvénytér létesült a helyén. A még álló romokat pedig az erdő kezdi viszahódítani. Az épületben - vagy inkább romokban - is további károk keletkeztek az elmúlt évtizedekben, a diadalív boltíve szétnyílt, ideiglenesen alá kellett dúcolni. A közelében több forrást és magaslatot találunk, ahonnan gyönyörű a kilátás. 

Reiman Zoltán írása kitér arra, hogy először 1240-ben, Tardona község határjárási oklevele említi a zárdát. Hogy milyen remeték éltek a pálosok előtt ezen a helyen, azt nem tudni. A pálos rend az első és egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. A bükki pálosainkról konkrétan – mint pálosok – az első említés, okleveles adat 1312-ből való. István nádor a pálos rend nagy támogatója volt. Feltételezhető, hogy az immár kőből emelt zárda építői ugyanazok voltak, mint akik a diósgyőri várat építették, mert azonos időszakban készült mindkét objektum. A zárdát a történelem viharai többször feldúlták, de aztán újjá is építették. Azonban 1550-ben már bizonyosan nem élt sem pálos, sem semmilyen szerzetes az ódon falak között. A rend 1628-ban a területet elzálogosította, hogy Bécsben tudjon rendházat venni. 1737-ben a pálosok visszakapták a romokat. 1739-ben ugyan visszatértek Diósgyőrbe, de a szentléleki kolostor újjáépítésére már nem gondoltak, soha nem épült újjá. 

A XIX. században fedezte fel újra a romokat az akkor ébredező régészet, a múlt kutatását elkezdő kíváncsi kutatók által. 1856-ban egy cikk jelent meg a romokról a budapesti Visszhang című újságban, ebben javasolták az egykori kolostor felkeresését. Az első régészeti feltárás az 1930-as évek elején történt, és még Czeglédy Ilona 1974-es feltárása mondható jelentősnek. 2012-ben is kutattak a romok között régészek, ők is jelentős feltárást végeztek, több lelet került elő, többek között 16 ezüstpénz. Egy civil szervezet, a Csatárlánc 2012-ben a romok megmentését tűzte zászlajára. A bükki pálosok szentléleki közösségének romjai értékes műemléket jelentenek Miskolc és környéke számára, és Heves vármegyéből is könnyen megközelíthető.. A vadregényes környezetet is megcsodálhatjuk, akár egy könnyed séta alkalmával is.