Várkonyi György mesélt kitüntetéséről, a fertálymesterségről és a régi Egerről

Várkonyi György okleveles mérnök-közgazdász, az EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója, az Egri Lokálpatrióta Egylet első elnöke is egyben. A rendszerváltást követően aktívan részt vett a városi közéletben, jelenleg az Egri Fertálymesteri Testület főkapitánya. Augusztus 19-én Budapesten a Pesti Vigadóban Magyar Érdemrend lovagkereszt kitüntetést vehetett át.

– Meglepődve láttam, hogy idén 8 fertálymester kapott kitüntetést. Nem tudom, hogy vénségemre kinek jutottam eszébe, de különleges esemény volt, megtisztelő volt a kitüntetés. A fiamat is elvittem – mesélte Várkonyi György podcast stúdiónkban. A főkapitány elmondta, gyakorlatilag semmit nem tudott a fertálymesterségről mielőtt a rendszerváltás után kutatni kezdett a hagyomány után.

– A levéltárban bukkantam rá városi jegyzőkönyvekre amelyben a tizedesekről volt szó. Láttam, hogy 1694-ben 45 fertálya volt a városnak. Elkezdtem beleásni magam és arra jutottam, hogy a mai széteső világunkban jó lehet ezekre a hagyományokra támaszkodni, ezekre az értékekre építeni. Kiderült, hogy Egerben sokan emlékeznek még a fertálymesterekre, hiszen 1949-ben még volt fertálymester választás. Még 13 fertálymester volt Egerben mikor szervezni kezdtem az alakulást, de mire megalakult a testület csak hárman maradtak: Fodor Miklós, Gyergyák Karcsi, és Szepesi Lajos. Ők még részt tudtak venni az első avatáson. Első körben nekem kellett választani, hiszen nem volt tagság. Megpróbáltam a régi családokból kiválasztani a 14 embert. Egyébként a Csákó és a Lajosváros is 1938 környékén lett akkora, hogy saját negyedet kaptak. A Lajosváros fertálymestere Kulcsár Kálmán egykori pénzügyminiszter apja, Kulcsár Ödön volt – mesélte. Mint mondta a kezdet nehéz volt, hiszen az 1996-os alakuláskor alig volt a Bazilikában más, mint ez a 14 ember és családjuk.

Úgy látja, hogy mára visszaépült a közéletbe a fertálymesterség, jelenleg 360 felett van a létszám, az eltávozottak 74-en vannak. A helyiek ugyanakkor sosem felejtették el a százráncú köpenyes alakokat, hiszen mikor kutatta a hagyomány múltját, akkor is sokan hoztak fényképeket, leveleket és kitüntetéseket a családi gyűjteményekből.

– Akkoriban még nem annyira nyíltan büszkélkedtek ezzel, betudható ez az előző rendszernek. Még az újság is azt írta, az úri világot akarom visszahozni, holott a fertálymesterek földművesek és iparosok voltak. A város alkalmazásában álltak, minden magyar városban becsatlakoztak a közigazgatási rendszerbe. Széleskörű ellenőrzői, hírvivői feladatuk volt. Tudatták a törvényeket a negyedikben, segítettek az adók beszedésében, ellenőrizték a tűzoltó eszközöket, hiszen rengeteg tűzeset volt a városban. Még arra is figyeltek, hogy lehernyózták-e a népek a fákat. Vigyáztak a rendre, a családi békére, ha valaki hangoskodott azt bevitték a várba és becsukták egy éjszakára. A két világháború között ők osztották ki az adományokat, hiszen ők tudták, kihez kell kerülnie. A szegénységi bizonyítványok kiállításában is segítkeztek. Az 1848-49-es törvények ugyan eltörölték ezt a rendszert, de nincs azonnali megszűnés. Később mindenhol megszűnt, kivéve Kolozsvárott és Egerben, ahol a tanács úgy döntött hagyományőrző és közvetítői szerepben megtartja. Ekkor kezdett el beszivárogni az értelmiség a fertálymesterek közé, majd  1932-ben meg nem alapítottak egy testületet, hiszen korábban csak évente egyszer, februárban találkoztak. Az ekkor elfogadott elveket tartjuk ma is szem előtt, a város szeretete mentén – mesélte. A fertálymesterek tehát jó ideje a város életét befolyásoló személyek, ahogy ma divatos mondani, egyfajta véleményvezérek. Várkonyi György podcastunkban beszélt arról is, szerinte sok jó kezdeményezés és számos hasznos fejlesztés valósult meg a városban az elmúlt évtizedekben, de megoldást kell találni a csökkenő népességre és arra, hogy a fiatalok helyben maradjanak.

Hallgassa meg teljes adásunkat:

Podcast-csatornánkat az Apple-termékeiden bárhova magaddal viheted. Kövess minket ott, vagy a Spotify-on!