Az éneklő rabbi szelleme belengte a gyöngyösi kis zsinagógát + fotók

Szerdán este folytatódott a Gyöngyösi Zsidó Hitközség és a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület egy évvel ezelőtt indított, Őszi esték a zsidó kultúra jegyében elnevezésű szabadegyetem sorozata a mátraalji város kis zsinagógájában. Az ez évi, öt találkozásból álló rendezvénysorozat mottója azonos a tavalyival: Több, ami összeköt bennünket, mint ami szétválaszt. Weisz Péter, a gyöngyösi zsidó hitközség és a Barankovics műhely elnöke köszöntőjében ezúttal is kiemelte, hogy a rendezvénysorozat célja megismertetni a zsidó vallás és kultúra legfontosabb ünnepeit, a hozzá kapcsolódó szokásokat, a gyöngyösi zsidóság történetét, az egykoron itt élt zsidó emberek épített és szellemi örökségét.

Az idei első alkalmon Petrovits Péter, rabbi, kántor előadását hallgathatták meg az érdeklődők Shlomo Carlebach, az éneklő rabbi címmel. A mélyen vallásos Carlebach rabbi, zeneszerző, énekes a zsidó liturgiát az amerikai countryhoz hasonló stílusban dolgozta át. A 18 és 30 éves korúak olyan tömegei voltak a rendezvényein, mint ma a popzenei koncerteken. 

– Shlomo Carlebach jelentősen meghatározta a zsidó zenét. A pacifizmussal ötvözve létrehozta a saját stílusát, amelyre jellemző a teljes interakció. Dalaival megtöltötte a zsinagógák istentiszteleteit. Carlebach elsősorban olyan fiatalokat szólított meg a zenéje által, akik a történelem forgatagában valamilyen okból nem kapták meg a zsidó neveltetést, és teljesen elhagyták a hitüket. Carlebach olyan zenei világot hozott létre nagy sikerrel, amely megtudta szólítani ezeket az ifjakat. Dalai egyszerűek és fülbemászóak, éppen azért, hogy könnyen meg lehessen azokat tanulni. A dalszövegek ugyanis túlnyomó többségükben a zsidó imakönyvből, illetve a héber Szentírásból származnak. Ezek segítségével a fiatalok sokkal könnyebben be tudnak illesztkedni újra a zsidó környezetükbe, a zsinagógai életbe. Shlomo Carlebach nevéhez már negyvenéves korára több mint ezer dallam, s több mint 25 album felvétele kötődik. Hatása mind a mai napig tart, zenéjét sok helyen beépítették a vallási liturgiába – ismertette Petrovits Péter.

A rabbi ezután mintegy tucatnyi Carlebach-dalt adott elő, saját gitárkísérettel. A szabadegyetemi előadás végén a jelenleg is zajló 8 napos szukkót ünnepéről beszélt. A lombsátor ünnepének is nevezett időszak sok énekkel és tánccal kísért zsidó örömünnep. A lényege az, hogy kifejezze az ember bizakodását és hitét az Isten gondviselésében: ahogyan a Örökkévaló a pusztában gondoskodott népéről, úgy ezután is fog. Az est résztvevői az ünnep egyik jellegzetes süteményét, a bárheszt is megkóstolhatták, amely édes kalács, és mézzel szokás fogyasztani. 

Az esemény zárásaként Weisz Péter bejelentette, hogy filmvetítés-sorozat is indul az ősszel: a zsidóságról szóló mozifilmeket láthatnak az érdeklődők – többek között olyan eredeti filmváltozatokat is, amelyeket Magyarországon nem, vagy csak megvágva láthatott eddig a közönség. Az első alkalommal az Izrael állam megalapításáról szóló, 1960-ban bemutatott Exodus című amerikai epikus történelmi dráma lesz műsoron Paul Newman főszereplésével. A filmvetítések csakúgy, mint az ősszel folytatódó szabadegyetemi előadások mindenki számára nyitottak és ingyenesek.