Az Egri Tankerületi Központ jó gazdája az intézményeinek, hangzott el Erken

Hét köznevelési intézménye elektromos hálózatának részleges felújítását végezte el az Egri Tankerületi Központ az EFOP-4.1.12-22 pályázat révén. Ezt Ballagó Zoltán, az tankerületi központ igazgatója jelentette be Erken, ahol sajtótájékoztatón számolt be a részletekről. Mint emlékeztetett rá, az Egri Tankerületi Központ fenntartásában 35 köznevelési intézmény van, azokban mintegy 11 ezer tanulóval és 2 ezer közalkalmazottal. Fontos feladat az intézmények infrastrukturális állapotának a fejlesztése, emelte ki az igazgató. 

– Az előző pályázati időszak talán egyik utolsó pénzügyi lehetőségét használtuk fel a fejlesztéshez. A jelen pályázati konstrukció 2023 elején indult. Úgy időzítettük, hogy a munkálatok a nyári iskolai szünetben befejeződjenek. Ez sikerült is. Április elején kötöttünk szerződést a kivitelezőkkel, augusztus végére a munka be is fejeződött. Közel 300 millió forintos vissza nem térítendő támogatásban részesült a központunk, ebből 7 intézményünk – 2 hevesi és egy-egy kápolnai, szihalmi, mezőtárkányi, besenyőtelki és az erki – elektromos hálózatát tudtuk megújítani. Nem túl látványos fejlesztések történtek meg, de nagyon hasznosak.A szükséges források megszerzésében nagy segítséget nyújtottak vármegyénk országgyűlési képviselői. Túl nagy forrásokra nem tudtunk pályázni, így a teljes villamoshálózat felújítására nem kerülhetett sor, csak részleges modernizálás a mostani.  Ez azt is jelenti, hogy a munka ezzel nem fejeződött be. Tervezzük további források felhasználásával ilyen és ehhez hasonló korszerűsítések továbbvitelét – részletezte Ballagó Zoltán.

A tankerületi központ igazgatója a jövőbeli fejlesztéseket illetően elmondta, hogy a közelmúltban írtak ki egy TOP Plusz pályázatot, amelyre kifejezetten a tankerületi központok pályázhatnak. Több mint 3 milliárd forintra szeretnének pályázni több intézményük korszerűsítésére. Január 10-ig kell beadni a pályázatokat, jelenleg az előkészítő munka zajlik, tette hozzá Ballagó Zoltán. 

Szabó Zsolt országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy mindig öröm olyan területen segíteni, amelyre azt mondják, hátrányos helyzetű. 

– Mi nem így látjuk, mert mi nem hátrányos helyzetű, hanem fejlesztendő területekről beszélünk. Ilyen mindig van, s ott a problémákat meg kell oldani. Ha 70 évvel ezelőtt valaki azt látja, hogy ma milyen elektromos árammal működő rendszerek vannak itt is, és végignézi az elmúlt időszak fejlődését, akkor azt tapasztalja, hogy gyorsul a világ, az informatikai áramlás – mindez szélesebb spektrumú kiszolgáló rendszereket igényel. Ezzel lépést kell tartanunk, és ezt meg is tesszük. A szóban forgó pályázat részben az Európai Unió, részben a magyar kormány által finanszírozott forma. Azt, hogy ez a pénz jó helyre került, mi sem bizonyítja jobban, hogy megszűnt az a dühítő helyzet, amikor a számítógépet nem lehet bekapcsolni. Aki azt mondja, hogy a magyar oktatási rendszer nem működik, az nem mond igazat. Nem problémákban, hanem megoldásra váró feladatokban gondolkodunk mindig, és mindent megteszünk, hogy ezek az intézmények jó körülmények között működhessenek. A jövő építése vonz bennünket, és ebben az itt élő emberek jó partnerek – összegezte Szabó Zsolt. 

Bendó Ferenc, az erki Nagy Zoltán Általános Iskola igazgatója az intézményt bemutatva elmondta, hogy jelenleg 169 tanuló jár 9 osztályba, idén már két 1. osztályt kellett indítani. Az intézményben több mint 19 millió forint a fejlesztés értéke.

– A diáklétszám emelkedik. Jelenleg 16 pedagógus dolgozik az intézményben, akik átlagéletkora 42 év. Ez jónak mondható. Szeretnek ide jönni tanítani a fiatal kollégák annak ellenére, hogy 98 százalékban hátrányos helyzetű gyerekek járnak az iskolába. A fejlesztésre mindenképpen szükség volt, mert az osztálylétszámok emelkednek, így a technikai eszközök száma is nő, az informatika termet bővíteni kellett. A kompetenciamérések már online történnek, ezért a kezdeti 12 számítógép helyett immár 25-öt kellett rendszerbe állítani, hiszen ez a legmagasabb osztálylétszám. Az elektromos hálózat viszont ezt a plusz terhelést már nem biztos, hogy elbírta volna – magyarázta Bendó Ferenc.

Pető László, Erk polgármestere arra az időre emlékezett vissza, amikor 2013-ban az állam vette át az iskolát. 

– Szerintem nem mi voltunk az egyedüli önkormányzat, amelyik kételkedett a folytatásban, hiszen nem kis feladatot adtunk át az államnak. Azóta azonban folyamatos a fejlesztés. Többek között a régi iskolában ki lettek cserélve a kazánok, új előtető épült, és most ismét egy újabb fejlesztés végére értünk. Ez mind azt bizonyítja, hogy az egri tankerület jó gazdája az intézménynek. Ez külön öröm az önkormányzatnak is, hiszen ezzel nem enyészik el a vagyona, de folyamatosan gyarapszik – hangsúlyozta Pető László.