Rubindiplomás tanító is eljött a prepások egri találkozójára

Hatvanhatan voltak, valamennyien olyan egykori érseki tanítóképzősök, akik büszkén vállalták prepás gyökereiket. Három évtizeddel ezelőtt ez sarkallta őket arra, hogy  újjáalakítsák az öregdiákok 1939-ben alapított szövetségét, amely az Egri Tanítóképzős Öregdiákok Baráti Köre néven ápolja tovább az alma mater kincsekkel felérő szellemiségét.

Az összetartó közösség jubileumi ünnepsége annál a Kossuth Lajos utcai épületnél kezdődött, ahol 1828 és 1852 között az első önálló magyar nyelvű tanítóképzés zajlott. Az erre emlékeztető márványtábla előtt Hegedűs Tibor, a baráti kör tiszteletbeli elnöke felidézte, hogy aztán 131 évig sikeresen folyt a Pyrker János érsek által alapított intézetben a tanítók és a kántorok képzése.

– Ez a hely hirdesse a dicső múltat, emlékeztessen a sikeres jelenre és adjon példát utódaink számára – mondta a szónok, majd a részvevők koszorút helyeztek el az emléktáblánál.

Az évfordulós esemény az egyetemi könyvtárban folytatódott, ahol Osváth Péter, a baráti kör elnöke idézte fel azt a harminc évvel ezelőtti napot, amikor az 1943-ban végzett képzős növendékek az 1993-ban tartott találkozójukon elhatározták, hogy tovább örökítik az egykori Öregdiák Szövetség hagyományait.

– Emlékezzünk meg mindazokról, akik ennek a civil egyesületnek több-kevesebb ideig tagjai, illetve a baráti kör vezetői voltak, s működését biztosították – mondta az elnök, majd megköszönte az alma mater korábbi és mai vezetőinek, hogy otthont adtak az egyesületnek.

Az elnöki megnyitó után dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora egyebek között arról beszélt, hogy sokszor elképzelte, milyen lehetett régen egy falusi tanító élete.

– A néptanító ugyanúgy élt, mint a tanítványok családjai, ezért is érzett annyira együtt azokkal az emberekkel, akik naponta körülvették, megismerték és megbecsülték. A tanító volt a mérce, a tudás szimbóluma, legfőbb birtokosa – jellemezte azt a szellemi magvetőt, akinek a legfontosabb tevékenysége a tudás átadása volt. – Pedagógusnak lenni nemcsak egy foglalkozás, elkötelezettséget jelent egy olyan szakma iránt, mely igazi kihívást, felkészültséget és kitartást vár el mindenkitől, aki ezt a nehéz, de gyönyörű hivatást választotta mesterségül. Önök sokat tudnának mesélni minderről, köszönet a munkájukért, az életükért… - tisztelte meg a baráti kör tagjait a rektor asszony, majd arról tájékoztatta őket, hogy az egyetem stratégiájában megfogalmazták: a több évszázados hagyományokra alapozott pedagógusképzés marad továbbra is az intézmény profilja. Ennek részét képezi az Eszterházy pedagógusképzési modell, melynek célja a pedagógus mesterség legteljesebb mértékű elsajátítása, a pedagógusjelöltek elméleti és gyakorlati képzése annak érdekében, hogy a megszerzett ismereteket és készségeket magabiztosan tudják majd alkalmazni - hangsúlyozta dr. Pajtókné dr. Tari Ilona.

A továbbiakban Osváth Péter elnök arról beszélt, hogy dr. Kelemen Ferenc és Molnár Sándor szerkesztésében korábban megjelent az Egri prepa voltam – Tanítósorsok 1828-2008. című kötet, melynek a mostani évforduló kapcsán a folytatását tervezik, s állítják össze. Egyúttal szemelvényeket mutatott be a készülő Prepa-napló 2008-2023. című kiadványból, amelyben személyes visszaemlékezések, képek, hang- és filmfelvételek örökítik meg az elmúlt három évtized történéseit.

A baráti kör jubileumi eseményén a prepások alkalmi szavalókórusa adta elő V. Csák Judit A tanítókhoz című, erre az alkalomra írt versét. „Egész életed egy gyönyörű tanóra,/ Amit abban csinálsz, sok embernek minta./ Emlékezz versünkre: ne feledd, példa vagy,/ Ezért úgy élj, hogy jó példa maradj!” – szól a költemény záró versszaka.

Az ünnepség a prepa-szimbólummal ékesített kitűzők átadásával, majd szerény fogadással zárult, ahol Elek Menyhért, a baráti kör alelnöke mondott pohárköszöntőt a jelenlévők tiszteletére, illetve a hiányzók emlékére.