Van okunk a hálaadásra a termésért, mondta dr. Nagy István agrárminiszter Egerben

A egri református templom adott helyet vasárnap az immár ötödik esztendeje megrendezett országos hálaadó napnak, itt az év terméséért mondtak köszönetet. A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége és az Agrárminisztérium által közösen szervezett úrvacsorás istentiszteleten részt vett többek között Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, dr. Nagy István agrárminiszter, Jakab István a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő, valamint számos egyházi, agrárminisztériumi és állami tisztviselő. 

Pásztor Dániel püspök igehirdetésében elmondta, számára kedves ez a kezdeményezés, hogy az évben egy istentiszteleti alkalmat arra szentelhetünk, hogy a termésért a gondviselő Istennek hálát adhatunk. 

– Gyertek, keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok segítségül őt, amíg közel van, olvasható a Szentírásban. Mit is jelent ez? Azt, hogy vannak rendkívüli és vissza nem térő idők és alkalmak. Minden értékét veszti egyszer, csak az marad örök, amit a kegyelmes Istentől kapunk: a kegyelem, az örök élet. A kegyelem ideje, amíg van lehetőségünk arra, hogy keressük az Urat, hogy megtaláljuk őt, mert ő is keres bennünket. Van ebben az igében valami nagyon sürgető. Amíg megtalálható, amíg közel van, addig keressétek. Ez a sürgetés azt jelenti, eljöhet az idő, amikor szeretnétek megtalálni, segítségül hívni őt, de már nem tudjátok. Ezért bíztat az ige, mert ez az idő a ma, a most. Nem a majd, hanem a most. Kérdés: kit is keresünk? Kicsoda ő? Ő az, aki volt, aki van és aki eljövendő – az örökkévaló. Aki úgy ismerteti meg magát, mint a teremtő és úgy is, mint a gondviselő Isten. Aki az ő teremtményeiről gondot visel, nem hagyja őket magukra. A mostani alkalom különösen is arra való, hogy megköszönjük az ő gondviselését, az irántunk való hűségét – emelte ki Pásztor Dániel.

Dr. Nagy István először is köszönetet mondott az egri presbitériumnak és a gyülekezet tagjainak, hogy a termésük legjavát elhozták a hálaadó istentiszteletre, és azt az Úr asztala előtt kiállították, ünneplőbe öltöztetve ezzel a templomot.

– Az életet egyetlen alapérzéssel lehet boldogan leélni, pedig éppen erre gondolnak legkevésbé az emberek: ez a hála érzése. Ravasz László református püspök e gondolata azt üzeni, hogy amikor hálásak vagyunk, tulajdonképpen felismerjük azt, amink van. Tudatosul bennünk, mennyi mindent kapunk a Gondviselőtől. A hálaadó napon elcsendesedünk, és ki-ki önmagába nézve számot vet az életével, eredményeivel. Megéli annak élményét, hogy van miért hálát adni, van minek örülni, van mit megosztani. S miközben csendben számot vetünk, nem vagyunk egyedül. Együtt, közösségben ünneplünk, mert az ember nem magának él. Élete összefonódik másokéval, és e kötelék által részévé válik önmagánál valami nagyobbnak, többnek, jobbnak és erősebbnek. Részévé válik a családnak, a gyülekezetnek, a település közösségének, az egész nemzetnek – mondta dr. Nagy István. 

Az agrárminiszter rámutatott, szükségünk lesz az erőnkre.

– Háború dúl a közvetlen szomszédunkban, fokozódik a migrációs nyomás, Európa identitásválsággal küzd. Közömbösség, igazodási kényszer, külső elvárások és érdekek fenyegetik a kétezer éves keresztény kultúrát. Azt a kultúrát, amelyből, mint a magvetésből, a keresztény magyar állam is megszületett. Ha valakik ezek után megkérdeznék, hogy van-e okunk a hálaadásra, akkor meggyőződéssel az válaszolom: igen. Hálás vagyok, mert ez a föld óv, megtart és táplál szellemi és fizikai értelemben egyaránt. Emlékezzünk hálásan Isten kegyelmére, amely megajándékozott minket a földdel, és a tudással, amellyel megműveljük azt. A magyar mezőgazdaság az ország védőbástyája. Évezred óta védelmez és táplál bennünket, akik itt élünk, dolgozunk, termelünk a Kárpát-medencében. A nemzetközi piacokon is eredményes és versenyképes mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk van, amely képes arra, hogy biztonságos és jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar családokat. Békeidőben is stratégiai a szerepük a lakosság ellátásában, most pedig hatványozott a felelősségük -  húzta alá. 

- Amikor imára kulcsolt kézzel kérjük az Úrtól, hogy a mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, akkor abban az is benne foglaltatik, hogy a Gondviselő áldását kérjük mindazokra, akik ételt tesznek az asztalunkra – legyen szó növénytermesztő vagy állattenyésztő gazdákról, kertészetekben vagy gyümölcsösökben dolgozókról, borászokról vagy méhészekről. És ne felejtsük el az élelmiszeriparban dolgozókat, a kistermelőket, vagy éppen a tudományos élet kutatóit. Mindenben ott munkálkodik Isten mindenható akarata. Mert emberé a munka, Istené az áldás. A hagyományos hálaadó nap arra int bennünket, hogy magvetés nélkül nincs aratás. Ahogyan erős vidék nélkül nincs erős és versenyképes Magyarország. A hazai agrár- és vidékfejlesztés nemcsak a vidéken élő emberek ügye, mindannyiunk közös felelőssége és jövője. Adjunk hálát a földért, minden elvetett magért, felnevelt jószágért, minden dolgos kézért, melyek azért dolgoznak, hogy a mindennapi kenyerünk meglegyen – fogalmazott dr. Nagy István.