Egri középiskolások is üzentek az ENSZ Klímacsúcs találkozójára

Az idei Klímacsúcs találkozóra Egerből, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégiumból is üzentek diákok. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, a COP28 idén Dubajban kerül megrendezésre. A COP minden évben összeül, hogy meghatározza az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos törekvéseket és felelősségeket, valamint azonosítsa és értékelje az éghajlat-politikai intézkedéseket. 

A Klímacsúcsra készülve a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezésében fiatalok találkoztak Budapesten dr. Botos Barbarával, a Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövettel. 

Az egri középiskolák közül az Andrássy György gimnáziumból érkeztek diákok a tárgyalásra. Gácsi Vivien, Hering Hanna és Kaló Csenge 10.a osztályos tanulók képviselték iskolájukat. Felkészítő és kísérő tanáruk, Kelemen Istvánné szerint a fenntarthatóság sokakat foglalkoztató kérdés, mely témára a diákok rendkívül nyitottak. A szemléletváltásra a fiatalok a legfogékonyabbak, épp ezért fontos, hogy már az iskolában megismerjék a témát és felfigyeljenek a személyes érintettségükre. 

A fiatalok konkrét kérdésekkel és javaslatokkal érkeztek a találkozóra. Többek között felhívták a figyelmet az energetikai átállás kérdéseire, a vasúti közlekedés fejlesztésének fontosságára, az akkumulátorgyárak ellentmondásos helyzetére, a körkörös gazdaságban rejlő lehetőségekre. 

Konkrét témaként Kaló Csenge a természeti körforgás témájával állt elő a tárgyaláson. Egyrészről azért, mert ezek a körfolyamatok  elvileg a végtelenségig folyhatnak, másrészt pedig azért érdekes, mert a körfolyamat egyik pontjának a kimenete a következő pont bemenete. Ezzel szemben az ember termelő-fogyasztó folyamataira egyáltalán nem jellemzőek a körfolyamatok. A termelési folyamatok többnyire lineárisak, melyek végén majdnem mindig hulladék keletkezik. A fiatalok felvetették tehát azt, hogy szükség lenne egy olyan ösztönzési rendszer kidolgozására, mely a gazdasági élet szereplőit érdekeltté tenné abban, hogy az újrahasznosítás növekedjen. 

A következőkben, Hering Hanna az éghajlatváltozás problémakörét emelte ki, annak kellő figyelmét és a megfelelő lépéseket. Hiszen annak ellenére, hogy nőtt a lakosság ökológiai érzékenysége, sokan hallottak már a környezettudatos életmódról, mégis ugyanúgy megmaradnak a káros fogyasztási szokásaink. Felvetették, hogy szükség van egyfajta fogyasztói tudatformálásra. 

Végül Gácsi Vivien a zöld vállalkozások témakörébe ásta bele magát és abból indított tárgyalást. Itt is több kritikai pontot fogalmaztak meg napjaink rendszeréről, mint, hogy a vállalatok gyakran önkéntes látszat vállalásokkal, etikus és zöld ígéretekkel, saját maguk által kreált minősítésekkel és elismerésekkel, zöldebbnek és környezettudatosabbnak tüntetik fel magukat, mint amilyenek valójában. Ezen elindulva a fenntarthatóság vállalati szintű mérhetőségére, alkalmazható és megbízható mutatószámokra és minősítésekre kérdeztek rá.