2023.12.05. 06:55
Egri középiskolások is üzentek az ENSZ Klímacsúcs találkozójára
A budapesti találkozó célja az volt, hogy a fiataloknak, így az egri Andrássy György gimnázium tanulóinak is, lehetőségük nyíljon közvetíteni a kortársaik üzeneteit a magyar döntéshozók felé.
Botos Barbara és az Andrássy György gimnázium képviselői, Kaló Csenge, Hering Hanna és Gácsi Vivien, valamint felkészítő tanáruk Kelemen Istvánné.
Forrás: Beküldött fotó
Az idei Klímacsúcs találkozóra Egerből, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégiumból is üzentek diákok. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája, a COP28 idén Dubajban kerül megrendezésre. A COP minden évben összeül, hogy meghatározza az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos törekvéseket és felelősségeket, valamint azonosítsa és értékelje az éghajlat-politikai intézkedéseket.
A Klímacsúcsra készülve a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezésében fiatalok találkoztak Budapesten dr. Botos Barbarával, a Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövettel.
Az egri középiskolák közül az Andrássy György gimnáziumból érkeztek diákok a tárgyalásra. Gácsi Vivien, Hering Hanna és Kaló Csenge 10.a osztályos tanulók képviselték iskolájukat. Felkészítő és kísérő tanáruk, Kelemen Istvánné szerint a fenntarthatóság sokakat foglalkoztató kérdés, mely témára a diákok rendkívül nyitottak. A szemléletváltásra a fiatalok a legfogékonyabbak, épp ezért fontos, hogy már az iskolában megismerjék a témát és felfigyeljenek a személyes érintettségükre.
A fiatalok konkrét kérdésekkel és javaslatokkal érkeztek a találkozóra. Többek között felhívták a figyelmet az energetikai átállás kérdéseire, a vasúti közlekedés fejlesztésének fontosságára, az akkumulátorgyárak ellentmondásos helyzetére, a körkörös gazdaságban rejlő lehetőségekre.
Konkrét témaként Kaló Csenge a természeti körforgás témájával állt elő a tárgyaláson. Egyrészről azért, mert ezek a körfolyamatok elvileg a végtelenségig folyhatnak, másrészt pedig azért érdekes, mert a körfolyamat egyik pontjának a kimenete a következő pont bemenete. Ezzel szemben az ember termelő-fogyasztó folyamataira egyáltalán nem jellemzőek a körfolyamatok. A termelési folyamatok többnyire lineárisak, melyek végén majdnem mindig hulladék keletkezik. A fiatalok felvetették tehát azt, hogy szükség lenne egy olyan ösztönzési rendszer kidolgozására, mely a gazdasági élet szereplőit érdekeltté tenné abban, hogy az újrahasznosítás növekedjen.
A következőkben, Hering Hanna az éghajlatváltozás problémakörét emelte ki, annak kellő figyelmét és a megfelelő lépéseket. Hiszen annak ellenére, hogy nőtt a lakosság ökológiai érzékenysége, sokan hallottak már a környezettudatos életmódról, mégis ugyanúgy megmaradnak a káros fogyasztási szokásaink. Felvetették, hogy szükség van egyfajta fogyasztói tudatformálásra.
Végül Gácsi Vivien a zöld vállalkozások témakörébe ásta bele magát és abból indított tárgyalást. Itt is több kritikai pontot fogalmaztak meg napjaink rendszeréről, mint, hogy a vállalatok gyakran önkéntes látszat vállalásokkal, etikus és zöld ígéretekkel, saját maguk által kreált minősítésekkel és elismerésekkel, zöldebbnek és környezettudatosabbnak tüntetik fel magukat, mint amilyenek valójában. Ezen elindulva a fenntarthatóság vállalati szintű mérhetőségére, alkalmazható és megbízható mutatószámokra és minősítésekre kérdeztek rá.