Egy szóra!

Készül a leltár a két nap múlva véget érő esztendőről. Sokféle ember megannyi számadása lehetséges, közöttük lesznek, akik újfent kinyitják a nosztalgiadobozt – vagy nem is dobozt, hanem egyesesen a „bezzeg akkoriban" ládát. Veszem a bátorságot én is, hogy kalandozzak a régmúltban egy kicsit, hogy visszatoppanva a jelenbe azt mondhassam: Jé, ilyen ez a ma!

Az ősidőkben bizony éppen csak bevezették az áramot a faluban, s a Mexikóban rendezett ötkarikás játékokról elnevezett Olimpia márkájú első televíziónkra összekuporgatta a pénzt a földművelésből és gyári segédmunkából élő családunk. Apropó! Televízió. A mai fiatalok kedvéért írom le csupán, hogy akkoriban egy, a Kékes Adótorony segítségével sugárzott – 8-as sávon fogható – csatorna volt csak egyedül elérhető. A Tenkes kapitányával, a Belfegorral, s időnként a Simon Templar főszereplésével futó Angyal című sorozat volt nézhető, illetve megannyi Louis de Funes alakította figura, közülük is a Fantomast üldöző rendőrfőfelügyelő.

A rádió persze hajdanán menőbb volt, mert sokkal több család fért hozzá a Kossuth, a Petőfi, vagy éppen a Bartók adásához. Boldog gyerekkor – sóhajt fel ilyenkor az ember és eszébe jut Grétsy László nyelvészprofesszor is, a maga Álljunk meg egy szóra! című műsorával. Ez utóbbi momentum – az édes anyanyelvünk – az, ami visszahoz nem a régmúlt, hanem a 2023-as esztendő rovancsolásához. Mert ezzel van a bajom, a nyelvünk bizonyos értelemben történelmi lesilányításával.

Lehet, hogy a kortársaim közül akad valaki, aki megszól, hogy Pásztor Emil tanár úr beszél belőlem, de elviselem, mert vallom, a nyelvünket bizony félteni és őrizni kell. Ennek az óvó szándéknak megy ellene mindaz, ami a közösségi platformokon történik. Like-ok vannak a „tetszik, amit mondasz" helyett, s a köszönöm is kifordult magából thx-ekkel. Mindeközben elfelejtünk szépen, helyesen magyarul írt szövegeket olvasni, s ha nekünk magunknak kell olykor írásra vetemednünk, akkor bizony hemzsegnek a szövegekben a nyelvi hibák.

Tudom, lesznek, akik úgy gondolják: a felgyorsult világ hozza magával mindazt, amit kifogásolok, nem kellene ekkora ügyet kreálnom az anyanyelvünkkel kapcsolatos változásokból. Az nyugtat kicsit, hogy egy ember, a 2023-ban 91 éves Grétsy professzor biztosan egyetért majd velem.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock)