2023.12.17. 19:18
Halálra ítéltetett a régi temető Egerben
Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori olvasókat? Ha választ akar kapni mai kedves lapforgatónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel hetente megjelenő sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel.
A Gyöngyösön kiadott hetilap valamennyi könyvkereskedésben kapható volt
Forrás: Szilvás István/Heves Megyei Hírlap
HATVANI HIRLAP. VEGYESTARTALMU LAP – MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 1909. DECEMBER 12.
Kenyéririgység.
Egy törekvő, müködésében kifogástalan diplomás ember szájából vette ki a minap Hatvanban a kenyeret egyik kollegája. Ezzel a sulyos, de igaz váddal kell a nyilvánosság itélőszéke elé állitanunk Turcsányi Antal járási állatorvost, ki két évvel azelőtt Hatvanba hozta kollegáját, Gergely Simon állatorvost, hogy helyettesi minőségben lássa el a husvizsgálati teendőket. Másfél évig rendben ment minden s bár Gergely szorgalommal és körültekintéssel teljesitette a réá bizott feladatot, mégis a feljelentések özönét zuditotta réá megbizója.
A közhangulat, mert nyilvánvaló lett, hogy szőrszálhasogatás és személyes bosszu a feljelentések alapja, Gergely Simon mellett megnyilatkozott és ezzel szembeszállni Turcsányi Antal egymagában nem mert, segitségül hivta a hivatalos apparatust is és közösen, statrialiter kivették szájából a kenyeret. Ám számoljon lelkiismeretével emberietlen cselekedetéért Turcsányi úr. Ami reánk tartozik, hogy tettre serkentsük Hatvan képviselőtestületét a jogtiprás ellen jogainak megvédelmezésére, ne türje tovább, hogy gyámkodjék felette bárki más, midőn a hatáskörébe utalt husvizsgálat ellátásáról önmaga gondoskodhatik, lévén ez községi feladat.
EGER. POLITIKAI S VEGYES TARTALMU HETILAP, MEGJELNIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. 1894. DECZEMBER 18.
Végleg…
Deczember 31-én zárul be örökre a nehéz rácskapu, amely a Szt.-Rókus-temető bejáratát képezi: az a temető, mely maga is halálra itéltetett, 14 nap mulva már nem fog befogadni magába több halottat. Egerváros tanácsának rendelkezése folytán január 1-én megnyilik az Imre Miklós-féle uj temető, mely szintén Szt.-Rókus nevet visel, a régit pedig átveszi az enyészet, a pusztulás, a feledés. Fuit!...
HEVESMEGYEI LAPOK. VEGYESTARTALMU HETILAP, MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 1904. FEBRUÁR 14.
Napról-napra.
A gyöngyösi kereskedelmi csarnokban nagyban terjed az épitési terv. Mintegy 8 fő-, 5 al, 10 kisegitő bizottság van. A pályázat tegnap került eldöntés alá, mikor is a dijat „Majd ha fagy” jeligéjü pályázat nyerte el. E szerint az uj épület alapja a Csarnoki tagok „Remény”-éből készülne, a falak „Ráérünk”-ből lenne, a tetőt pedig azon apró pénzzel szerzik be, melylyel Hieronymi a gyöngyösi küldöttséget kifizette. * A hivatalos holdvilág petroleumja elfogyott. Sötétség van. Városunk egy vendége megkérdezni bátorkodik a rendőrt „Ugyan kérem szépen, miért nem gyujtják meg a lámpát.” – Hiszen holdvilág van. – Hol, ha nem tolakodás a kérdésem? – Ahun a – és ég felé bök a rendőr. – Tévedni méltóztatik. – Ott nincs? Hát akkor itt van ni – és előszedi a naptárt a zsebéből, hol tényleg holdtölte van jelezve. * Fényes mulatság lesz 20-án a Csarnokban. Szilágyi dr, a mi kedves poeta tanárunk olvas fel ismert szellemességével egyet mást. Zárjel közt elárulhatjuk, hogy e felolvasás, az ily irodalmi termék rádiuma, ezt asszonyok, lányok, ifjak, vének élvezettel hallgatják. Egyik tagtárs megkérdezi, hogy honnan veszi ezt a sok jó eszmét? A szellemes professzor ránéz a kérdezőre és feleli a legkomolyabban. – Hajdan maga mondta nekem non sum paratus, ma én felelem kérdésére ugyanezt. * A gyöngyösi aranyifjuság egyik tagját megkérdezi egy úr, mivel töltik az estéket. A kérdezett azt feleli, hogy szellemesen társalgunk és meséli: – Tegnap ülünk a kávéházban és arra jön Bogár. Megkérdeztem tőle, hogy vacsorázott-e? Persze erre nagy hahota támadt. Néhány perczre jön a szép Jenő, ő tőle meg azt kérdeztem: hogy van? No ez már őrült hatást keltett. Alig mulik pár percz jött Miska. Neki azt mondtam: szervusz. Könnyeztünk a nevetéstől. Szóval uram egyik szellemesség a másikat kergette, és mi kitünően érezzük magunkat. * Élénken vitatják lánykörökben, mi az oka annak, hogy az ifjuság miért nem tánczol. Egy ragyogó szépségü leány erre elbeszéli, hogy a mult mulatságon felkérte egy úr, ki ép ugy tánczolt mint 2 medve. Ettől megkérdeztem: – Szeret Ön tánczolni? – Igen. – Akkor miért nem tanul meg? Ezért ugy megharagudott, hogy azóta senkivel sem tánczol.
Tallózta: Szilvás István