Természetvédelem

2024.02.11. 18:58

Így készítsünk méhecskehoteleket, segítsük a beporzást! + videók

Minden azt jelzi a természetben, hogy küszöbön a tavasz. Nagy felelősség és munka vár minden természetbarátra. Az új méhecskehoteleket érdemes február második felében, március elején kirakni.

Barta Katalin

Méh a virágon (Illusztráció)

Forrás: Pezzetta Umberto/Zalai Hírlap

Az elmúlt hónapokban annyi riasztó hír érkezett véges erőforrásainkról, pusztuló állatfajokról, hogy ideje az egyes embernek is cselekedni. Aki azt szeretné, hogy unokáinknak is jusson a természet javaiból és szépségéből, sokat tehet a saját otthonában, kertjében is a fenntarthatóságért.

Ha mindenki csak egy apró lépést tesz a biodiverzitásért, a növény és állatfajok védelméért, egy kicsit nyugodtababban hajthatja álomra a fejét. Barátom meséli, évek óta azt tapasztalja, hogy hiába a sok gyümölcsfa, virág a kertjében, egyre kevesebb méhecske döngicsél a kertjében. 

A napokban abban is megállapodtunk, hogy idén mi is készítünk méhecske hoteleket, hogy minél több beporzó rovart csalogassunk a kertünkbe. 

Nem ördöngős dolog. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján számos kitűnő ötletet találunk, fotókkal, videókkal a munka menetéről és a lehetőségekről. 

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, amikkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért - hívta fel a figyelmet Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. A lakosság, a gazdálkodók és az önkormányzatok figyelmébe ajánlja a rendkívül egyszerű, különösen látványos méhecskehotel-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon is hatékonyan és hiánypótló módon segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól.

A magányosan élő méhek és darazsak körülöttünk élnek a kertekben, parkokban, iskolákban, óvodákban, lakótelepeken.  Azért nem figyelünk fel rájuk, mert ezek az állatok - a családokban élő rokonsággal szemben - nem támadékonyak, ha nem fogjuk meg őket, teljesen ártalmatlanok!

A házi méhek faodvakat, kaptárakat igénylő, több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.

Ilyen bölcsőkamrákat nagyon egyszerűen biztosíthatunk számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel. Ezt legegyszerűbben 10-4 mm átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugliba készíthetjük el, de építhetünk szekrényes méhecskehotelt is. Óvodai foglalkozásokon, iskolai órákon, szakkörök keretében is renmek szemléletformáló foglalkozás.

Az új méhecskehoteleket érdemes február második felében, március elején kirakni esőtől védett helyre (eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje. A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. A méhecskehotelek márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. Eközben a magukat nem zavartató rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról figyelhetjük meg otthon, a munkahelyen vagy az oviban, iskolában.

Legyengült a méhek immunrendszere
A vadon élő méhek világállományának múlt század második felében felerősödő csökkenése drámai módon érte el a házi méheket is az ezredfordulót követő években. Ekkor jelentkezett a kaptárak teljes elnéptelenedésével járó kaptárelhagyás tünetegyüttes - amelyet megyénkben is sok méhész tapasztalt meg. Ennek hatására napok alatt tűnt el a kaptárak teljes, akár 30-50 ezer egyedet számláló népessége is. A jelenség napjainkra világméretűvé vált, fenyegetve nem csak a méhészetből élőket, de a növénytermesztés jövőjét is. A különböző növényvédő szerek, különösen a neonikotinoidok, a változatos virágos növényekből álló méhlegelők helyét felváltó monokultúrák, az egyoldalú táplálkozás, a méhlegelőről-méhlegelőre utaztatás stressze és a túlhajszoltság következtében a méhek immunrendszere legyengül. Ez állhat olyan új méhbetegségek robbanásszerű és világméretű terjedése hátterében, mint amilyen az Ázsiából behurcolt méhatka  - fogalmazott Orbán Zoltán. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában