Márkás logóval ellátott holmi tényleg minőségibb a jelzés nélkülinél?

A márkás termékeket hajlamosak vagyunk a többinél jobbnak, tartósabbnak és különlegesebbnek gondolni. De miért van szükség márkákra és miért vagyunk hajlandóak akár háromszor annyit fizetni egy ismert logóval ellátott fehér pólóért, mint egy márkajelzés nélküliért? Tényleg tartósabbak a márkás holmik? Mi mindent követnek el a cégek annak érdekében, hogy vágyjunk az általuk megalkotott termékekre? Hogyan dolgoznak ezzel kapcsolatban az influencerek? – Ezek a kérdések állnak a fókuszában annak az előadássorozatnak, amelyet Nagy Réka, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gyöngyösi Károly Róbert Campus kommunikációs munkatársa a gyöngyösi és környékbeli általános iskolákban tart 6-8. osztályosoknak. 

Van különbség márkás és nem márkás termékek között?

– A baráti körömben és a kollégáim közül is többen nevelnek kiskamasz gyerekeket. Az előadás ötletét az adta, hogy a velük folytatott beszélgetések során rendszeresen porondon van egy bizonyos cipőmárka és telefonmárka, amik nélkül a gyerekek szerint lehet élni, csak nem érdemes. Azt látom, hogy a szülőkön nagy a nyomás, mert bár ők nem szeretnének, vagy nem is tudnak többszázezer forintos telefont, vagy 60 ezer forintos cipőt venni gyereküknek, a fiatalság azonban sok esetben az alapján ítéli meg a kortársaikat, hogy birtokolják-e ezeket a menőnek számító dolgokat. A másik fontos témakör, amit érint az előadás, az influencer marketing. Fontos foglalkozni ezzel a kamaszok által előszeretettel fogyasztott online médiatartalommal, hiszen az influencerek képesek befolyásolni követőik véleményét és vásárlási szokásait. És bár jellemzően reklámkerülőknek mondjuk magunkat, az influencer marketinget mégsem tekintjük reklámtevékenységnek. Szeretnék nekik rávilágítani arra, hogy a hirdetési tevékenységet folytató influencerek nem érdekek nélkül, pusztán jófejségből mutatnak be és ajánlanak termékeket, hanem pénzért, vagyis munkát végeznek. Olyan cipőket, eszközöket, szolgáltatásokat reklámoznak, amik illeszkednek a profiljukhoz, amiket a követőtábor tagjai az online tartalmak hatására nagy eséllyel meg fognak vásárolni, ki fognak próbálni – magyarázta Nagy Réka.

A gyöngyösi campus kommunikációs munkatársa arról is beszélt, hogy az előadások végén az osztályok megismerkednek egy marketingkutatási módszerrel is. Vakteszt segít abban, hogy egy terméket ne a márkanév és a csomagolása alapján ítéljünk meg, hanem tapasztalati úton, tette hozzá. 

– Ha például, csupán kóstolással kell eldöntenünk, hogy az előttünk lévő öt kocka csoki közül melyik a legfinomabb, egyáltalán nem biztos, hogy a legismertebb márka képviselője, vagy a legdrágább végez az első helyen. Azt szeretném ezáltal elérni, hogy a fiatalok adjanak esélyt a kevésbé divatosnak számító márkáknak is, tapasztalják meg, hogy egy saját márkás csoki is lehet finom feleannyi pénzért – összegezte Nagy Réka.