A tiszavirágzásra várnak a Tisza-tónál

A többi Tisza menti településeken hamarosan megfigyelhetjük a kérészek, ismertebb nevén a tiszavirág násztáncát. A rajzást időjárástól függően tavasszal vagy kora nyáron láthatjuk. Azonban szemfülesnek kell lennünk, ugyanis az egész csupán pár napig tart.

A tiszavirág a kérészek rendjébe tartozó, 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a tó fenekére és ott fúrják a földbe magukat. A lárvák elsősorban folyami sziklák alatt élnek, a dús növényzet közé és az üledékbe fúrják magukat. A kifejlett állat közismerten rövid életű. Kis fejük rövid csápokat, terjedelmes összetett szemeket és három pontszemet visel. Szájszerveik csökevényesek. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.

Fajától függően egy év vagy pár hónap alatt 20-30-szor vedlik egy lárva. Az utolsó vedlés majdnem felnőtt korban történik meg. Főleg tavaszi és nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar.

Az egykor Európa szerte elterjedt faj napjainkra a kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. 2012 augusztusában ugyanakkor a javuló vízminőségű Dunán ismét megjelentek a kérészek, bár a tudósok a Duna tiszavirág állományának csökkenését jósolják 2013 októberére.

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság bejegyzésében is a kérész táncát várja, ahogy mi is, érdemes lesz heteken belül a tóhoz kirándulni.