„Átment a vizsgán” az új érettségi rendszer

A napokban befejeződnek az írásbeli érettségi vizsgák, amelyek most először kizárólag a 2020-ban bevezetett, új Nemzeti Alaptantervre (NAT) épülő feladatokból álltak. Bár a dolgozatok javítása még folyamatban van, a reakciók és a részeredmények alapján már le lehet vonni az első tanulságokat az új korszakról. A Heves Vármegyei Szakképzési Centrumnál úgy látják, az előzetes aggályokkal szemben a most életbe lépett követelményrendszer az eddiginél nagyobb teret enged a diákok logikus gondolkodásának, kreativitásának és problémamegoldó képességének, miközben a sokak által bírált, lexikális tudást igénylő részeknek is megvan a maguk szerepe.

- A NAT és az azzal szinkronba hozott, most debütáló vizsgakövetelmények legfőbb célja, hogy a tanulók számára értékálló és a kor igényeinek megfelelő tudást nyújtson, mérjen ‒ emlékeztetett Milibákné Veres Erika, a Heves Vármegyei Szakképzési Centrum főigazgatója. Ebből a szempontból a pozitívum, hogy az idei matematikaérettségi több feladatánál is valós, életszerű példákkal találkoztak a diákok (például egy cég értékesítési grafikonjainak vagy egy polgármester-választás részvételi adatainak elemzése). Örömteli, hogy az eredmények alapján a diákok többsége helyesen értelmezte ezeket, és megfelelő indoklás mellett jórészt helyes válaszokat adtak.

- Szintén előremutató, hogy a magyar nyelv és irodalom érettségin logikus gondolkodással is pontokhoz jutottak a tanulók, például az Ady-hoz kapcsolódó gondolatábránál – tette hozzá a főigazgató. A magyarérettséginél maradva szomorú tapasztalat, egyben egyfajta kortünet, hogy az általában legkedveltebbnek bizonyuló novellaelemzés ezúttal nem mindenkinek sikerült jól. Sokan a cselekményt sem értették, aminek hátterében az állhat, hogy ez a generáció kevés hasonló szöveget olvas.

A szakember megerősítette, hogy a magyarérettségi új elemeivel, így a nyelvtani kérdésekkel, illetve az irodalmi műveltségi feladatlappal náluk is „alaposan megküzdöttek a vizsgázók.” A lexikális tudásra épülő vizsgarészeknek – ideértve a tematikájában jelentősen átalakuló történelemérettségit is – szerinte ennek ellenére van létjogosultságuk. - A humán tantárgyak nemcsak gondolkodni tanítanak, hanem ismereteket adnak át, amiknek kitüntetett szerepük van a szellemi, erkölcsi örökség átadásában. Éppen ezért vitathatatlan helyük van a tananyagban és vele az érettségin – fogalmazott.

A szakképző intézmények ez idő tájt már a szakmai vizsgákra koncentrálnak, ami a képzőhelyeknek is fontos visszajelzés arról, hogyan érdemes javítani a felkészítésen annak érdekében, hogy tanulóik tudásukkal és gyakorlatukkal még erősebb szereplőkké váljanak a munkaerőpiacon. A vezető végül elárulta, hogy az országos statisztikákkal összhangban náluk is folyamatosan nő a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők aránya. Ebben előny, hogy a technikumi végzettséggel megnyílik az út a felsőoktatás szakirányú képzéseire, az oklevél pluszpontokat érhet ugyanis az új felvételi eljárás során.