Szilvásvárad a hétvégén a kutyatenyésztők fővárosa

Több ezer versenyzővel, külföldi tenyésztőkkel telt meg a Lipicai Lovasközpont Szilvásváradon, szombattól hétfőig tart ugyanis a Nemzetközi Kutyakiállítás. Korózs Gábor, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége elnöke elmondta, több mint 4 ezer kutya bírálata történik  ez idő alatt.

– Szombaton tartják a Magyar Kutyafajták Agility Országos Bajnokságot. Alapvetően Európából, de összesen 22 országból érkeztek a kiállítók. A rendezvényünk nagyon népszerű volt orosz és ukrán tenyésztők körében is korábban, volt olyan időszak, hogy 4 busszal indultak Moszkvából, egy hétig utaztak, hogy itt lehessenek. Az ismert helyzet miatt sajnos kevesebben vannak itt, de érdekes és szívmelengető látni, hogy a két nemzet állatbarát képviselői és felelős állattartói most is egy ringben versenyeznek, örülnek a kutyáik sikerének és gratulálnak egymásnak. Egymást segítve, közösen élik meg a versenyt. Ez a szilvásváradi rendezvény egy nemzetköz találkozási ponttá vált sok fajta tenyésztése mentén 2001-óta – sorolta .

Elmondta, sokan érkeznek skandináv országokból, de van kutya Mexikóból, Argentínából, Brazíliából és Dél-Afrikából is akad nevező. Természetesen a magyar kutyafajtáknak jutott a reflektorfényből, mind a 9 tradicionális fajta nagy létszámban képviselteti magát.

– Az országos agility versenyük mellett mindegyik fajta nemzetközi minősítése is zajlik mindhárom napon. Ezt kíséri egy gyermekeknek indított rendezvényünk is: a Magyar Kutyafajtás Tanösvény. Erre egész Észak-Magyarországról hívtunk iskolákat. Az ünnep ellenére népszerű, komplett iskoláscsoportok érkeznek a hosszú hétvégén. Látható a gyermekek érdeklődése, nyitottsága a magyarság, a magyar fajták a társállatok irányába. Van olyan biológiatanár, aki kihelyezett órát tart itt a gyerekeknek. Azt kell mondjam, ez az egyik legnagyszerűbb része a rendezvénynek. Értelmet ad a munkánknak, mikor látjuk, hogy a gyerekek megismerkednek a vizslával, a komondorral vagy a pulival – hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy a vármegye és a környék tenyésztői, ha nem is versenyeznek mindannyian, de egészen biztosan benéznek egy-egy szakmai látogatásra.

–  Sokan vagyunk, de azért területen, fajtán belül ismerjük egymást. Országosan is egy találkozási pont – magyarázta Korózs Gábor. Kérdésre arról is beszélt, hogy sokan nyilván az anyagi vonzata miatt nem vásárolnak kutyát tenyésztőtől, hanem inkább ismerős házi szaporulatából vagy szaporítóktól. Pedig – főként az utóbbi – fájhat annyiba később mint egy pedigrés állat.

– Regisztrált ősökkel és egészségügyi szűréssel rendelkező állat vásárlása nyilván sokkal többe kerül, csakhogy ez garanciát is jelent. Egy társállat, egy családtag vagy egy munkakutya vérvonala nem huszadrangú tényező. A tenyésztő szervezetünk 120 éve regisztrálja az állatai őseit, a törzskönyv 4 generációra visszavezethető. Ismerjük a genetikai problémákat, a munkában nyújtott teljesítményüket, tulajdonságaikat és idegrendszerüket. Egyszóval nem zsákbamacskát vesz az ember. A szaporítótól vásárolt kutya lutri. Előfordulhat ritkán törzskönyves állatnál is probléma, de a tenyésztő kapcsolatban marad a gazdával, tanácsokat ad, egy társállat esetében már a törzskönyv is garancia, de etikai kódexünk szerint valamilyen tenyésztői garanciát is kell vállalni az eladott állatért. Egy szaporítónál vásárolt kutyánál ez nincs, így a pár 10 ezer forintért vásárolt állat később komoly, a vételár többszörösét jelentő állategészségügyi költségeket is hozhat a családnak, hiszen az ember a felelős a kutyákért – hangsúlyozta.