Földrengés se tehetett kárt Hild művében

A Hild József tervezte mestermű különlegessége, hogy pontosan a székesegyház kupolája alatt helyezkedik el, és mesteri kivitelezésének köszönhető az épület stabilitása.

A kripta három részből áll, egy téglalap, egy kör és egy nyolcszög alakú teremből. A külsőben civilek nyugszanak, a középsőben egyházmegyei vezetők és szerzetesek, a legbelső, nyolcszög alakú teremben pedig Pyrker János László érsek szíve található, valamint további egyházmegyei vezetők sírhelyei.

Neves egriek nyughelye

Badacsonyiné Bohus Gabriella idegenvezető régóta kalauzolja már a turistákat Egerben, sokaknak mutatta már meg a bazilika kriptáját is.

– Sokan nem is tudják, hogy egy ilyen hatalmas sírkamra van a bazilika alatt – ­fejtette ki az idegenvezető –, az itt nyugvók neveit meglátva ­pedig még inkább meg szoktak döbbenni, hiszen több ismert ­egri család tagjai is itt nyugszanak. Olyan kiemelkedő egykori városlakókat temettek el itt, mint ­Melna Erzsébet­, aki Eger egyik legnevesebb virágkötője volt, idősebb ­Leopold ­Miklós egykori ­képkeretező, Csányi Barna és a felesége, Magdi néni, aki Eger egyik legnevesebb testnevelőtanára volt, vagy dr. Halmos Béla egykori kórházi főorvos. Az egyházmegyei vezetők földi maradványait is mind ide helyezték el.

Mérnökök kutatták a kripta titkát

A kripta középső termét, amely a kupola alatt van, tíz ion oszlop tartja, ez a megoldás Hild József egyik legnagyszerűbb ötletei közé tartozott.

– Eger egy törésvonal mentén fekszik – árulta el Badacsonyiné Bohus Gabriella –, több földrengés is volt már a városban. A világháború bombázásai is sok rengést okoztak, ám a bazilikában soha nem keletkezett kár. A második világháború után a műegyetemről jöttek mérnökök megvizsgálni, hogy mi állhat ennek a hátterében, és rájöttek, a középső terem zseniális kivitelezése biztosítja az épület­ kiemelkedő stabilitását, ugyanis a tíz oszlop nincs koszorúval összekötve, képesek kiegyenlíteni a rezonanciát.

Minden egyházfő sokat tett a városért

Kiemelkedő tettek kötődtek a kriptában nyugvó egyházi méltóságokhoz.

– Mindegyikük sokat tett az egyházért és a környékért – mesélte Gabriella –, de voltak, akik különösen kiemelkedőek voltak. Fuchs Ferenc idején emelkedett a püspökség érseki rangra 1804-ben. Szmrecsányi ­Lajos érsek a szegénygondozás kiemelkedő alakja volt, működése idején 45 új templom épült az egyházmegyében. Czapik ­Gyula érseknek köszönhető, hogy az 1950-es években befejeződött a bazilika belső díszítése. Minden itt nyugvó sokat tett azért, hogy ma az egyházmegye ilyen kiemelkedő legyen.

Pyrkernek csak a szíve van Egerben

A kripta nyolcszögletű termének közepén egy márvány síremlék található, ez alatt nyugszik Pyrker János ­László érsek szíve. Az ­egykori egyházfő teste az osztrák Lilienfeld­ben nyugszik, ugyanis korábban ott volt ­ciszter apát, ezért ott temették el, de végakarata szerint a ­szívét Egerbe hozták. Pyrker is ­sokat tett az egyházmegyéért, egyebek között új szárnyat építtetett az érseki palotához, valamint kétszáz képet ­hozott Velencéből, ahol korábban pátriárka volt. Ezek most a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak. De rajzoskolát is alapított, hogy az iparostanoncok műszaki rajzot tanulhassanak, és 1828-ban ő hozta létre az első magyar nyelvű tanítóképzőt is, mert úgy látta, az elemi iskolában nem megfelelő szinten oktatják a diákokat. Neki köszönhető számos várbeli fejlesztés, valamint a város szépüléséért is sokat tett.