Húszmilliót nyúlt le a ház pénzéből a volt közös képviselő

– Társasházunk közös képviselője több mint húsz éven át egy, a házban lakó hölgy volt. Munkája során – a rendőrség, továbbá a számvizsgálók összegyűjtött bizonyítékai alapján – közel húsz­millió forintot elsikkasztott a ház folyószámlájáról. Az ügy jelenleg bírósági szakaszban van. Eddig négy tárgyalás volt, ítélet azonban egyelőre nincs. A vádlott továbbra is ebben a társasházban él, méghozzá gondtalanul – mondta el a Hírlapot megkereső olvasónk, aki mások okulása érdekében fordult a megyei napi­laphoz.

Dr. Puskás Csilla, az Egri Törvényszék sajtószóvivője kérdésünkre közölte, hogy valóban létező büntetőügyről van szó. Az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség J.-né O. I. vádlottat jelentős értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás és folytatólagosan elkövetett szám­vitel rendje megsértésének bűntetté­vel vádolja.

– A bíróság a legutóbb tartott tárgyaláson, a vádhatóság képviselőjének az indítványára a büntetőeljárást felfüggesztette. További bizonyítás lefolytatása érdekében az iratokat visszaküldte az ügyészségnek. Jelenleg tehát a büntető­jogi procedúra az ügyészségnél van folyamatban, az iratokat még nem küldték vissza a bíróságnak – jelezte a sajtószóvivő.

Ami pedig a vádiratot illeti: az ügyészség szerint a terhelt egy egri társasház közös képviselője volt. A lakóközösség a vádlottat dokumentáltan 2006-ban választotta közös képviselővé, ezt követően J.-né folyamatosan ellátta az ebbéli funkciójával járó feladatokat. Megbízási szerződése alapján havi nettó negyvenezer forint díjazásra volt jogosult. Ezt az összeget 2013-ban negyvenötezerre felemelték, azonban a vádlott 2011-től a rögzített összeget mindvégig meghaladó, havi nettó 62 ezer 633 forint megbízási díjat utalt át a bankszámlájára.

A járási ügyészség vádiratban megfogalmazott álláspontja szerint a J.-né O. I. 2010 és 2012 között csak a saját megbízási díját, majd 2012 júniusától kezdődően az internetbankon keresztül további összegeket is rendszeresen utalt a társasház üzemeltetési bankszámlájáról a saját magán­bankszámláira.

A vádlott 2013 augusztusá­ban üzletibankkártya-szerződést kötött a társasház nevében, s ettől az időponttól kezdődően az egri bankjegy-auto­matákból rendszeresen vett fel pénzt a társasház bankszámlájáról. Ezeket a készpénz­felvételeket a társasház kiadásai nem indokolták a vádhatóság szerint. A bankkártyát egyébként kizárólagos birtokosként csak a terhelt használhatta. A sikkasztás elkövetési értéke összesen több mint 19 millió forint, ebből egymillió körüli összeg megtérült.

A terhelt, mint a társasház közös képviselője, a vád értelmében megszegte a számviteli törvény szerinti könyvvezetési kötelezettségét is azzal, hogy 2006 és 2016 között a társasház gazdasági eseményeit, a bevételeket és a kiadásokat nem rögzítette folyamatosan a nyilvántartásokban. A terhelt a számviteli szabályszegésekkel így meghiúsította a 2006-2015. évek tekintetében a társasház vagyoni helyzetének áttekintését és ellenőrzését.

Sikkasztásért tíz év a plafon

A Büntető törvénykönyv rendelkezése szerint, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, az sikkasztást követ el. Ha ez a cselekmény vétség szinten marad, két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Vagyis akkor, ha kisebb értékre követték el. Szabálysértési összegre elkövetetten is lehet azonban szabadságvesztést kapni, amennyiben bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen valósul meg a cselekmény. A bűntetti alakzat alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős értékre sikkaszt valaki, vagy valamilyen minősítő körülmény is felmerül. A legsúlyosabb variáció szerint öttől tíz évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető ez a tett a Btk. szerint.