A közlekedés társadalmi, kulturális kérdés

Majdnem hétszáz magyar és külföldi közlekedési szakember tanácskozik a napokban a Hotel Egerben, a I. Magyar Közlekedési Konferencián (42. Útügyi Napok és 8. Nemzeti Közlekedési Napok). A szerdai nyitónap délelőttjén Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke hívta föl a figyelmet az ágazat súlyára, a 200 ezer foglalkoztatottra, a GDP 6,5 százalékát kitevő produktumra, a vasút évi 146 millió, a volánok 500 millió utasára. Mint mondta, útdíjból évente 262 milliárd forint folyik be az államkasszába. Kifejtette, idén 50 milliárd forintra csökkenhet a MÁV adóssága.

Eger legyen kiemelt üdülőkörzet

Habis László, Eger polgármester az egri közlekedési fejlesztésekről beszélt, az M25-ről, az intermodális csomópontról, az utak felújításáról, újak építéséről. Kifejtette, három csomópontot kellene átépíteni és a 15 éves átlagéletkorú buszállományt is meg kellene újítani, ehhez 30-40 jármű volna szükséges. Felvetette a 25-ös főút kapacitás-problémáit, elkerülő út építésének szükségességét. Szerinte a borvidéket feltáró úthálózat megteremtéséhez Egert kiemelt üdülőkörzetté kellene minősíteni.

Ne legyenek sehol sáros utcák

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt hangsúlyozta, a közlekedés társadalmi, kulturális kérdés, az életminőséget nagyban meghatározza. A következő 3,5 évben a közlekedés-fejlesztési beruházásoknak a felét teszik ki az európai uniós pénzből finanszírozott fejlesztések, a többi hazai forrásból valósul meg. A tervek szerint 2500 milliárd forintot költenek a közutakra, 1500 milliárdot vasútra. Fontos lesz a belterületi utak rendbe tétele, aszfaltozása, ugyanis még minden településen, Budapesten is vannak sáros utcák. A rendes úthálózat, a jó közszolgáltatások, a jó utak alapján szervezett egészségügy és oktatás segíthetne megállítani a falvakból történő elvándorlást.

Két és fél ezer milliárdot költenek

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a következő évek 2500 milliárdos fejlesztési terveit ismertette, így a megyeszékhelyeket és az országhatárokat elérő gyorsforgalmi úthálózatot, s egyes kiemelt fejlesztéseket. A cél, hogy a gyorsforgalmi utak hosszában az ország az európai középmezőny elejéhez. Új hidak épülnek, új motorvonatokat vásárolnak, intermodális csomópontok épülnek, lecserélik a sok esetben még 1870-ből itt maradt vasúti biztosító-berendezéseket. A GYSEV által bevezetett központi forgalomirányítást kiterjesztenék az egész országra. Költséghatékonyabbá akarják tenni a közösségi közlekedést is, 2019-ben elektronikus jegyrendszert vezetnének be, amelyből megismerhetők lennének a valódi kihasználtsági adatok.

Majdnem száz előadás a szekciókban

Szerencsi Gábor, a Közlekedéstudományi Egyesület Heves megyei elnöke portálunknak elmondta, a konferencia elődje 1997-ben és 2006-ban volt Egerben. A mostani rendezvény a teljes magyar közlekedési ágazatot felöleli. A jelenlévők többsége a közúti közlekedésben érdekelt, a legtöbb embert és árufuvarozást is az érinti. A konferencia hasznos, jó, ha egy másik szektorban dolgozó álláspontját is megismeri. A plenáris ülésen összenemzeti dolgokról volt szó, a négy szekciókban 95 előadáson lehet kisebb szakterületeket boncolgatni.

Fónagy szerint kell az ütemes menetrend

A közelmúltban több szervezet is tiltakozott a MÁV-START szolgáltatásainak csökkentései, például az ütemes IC-menetrend tervezett felszámolása miatt. Fónagy János lapunknak elmondta, minden ilyen, az utazási biztonságot csorbító intézkedést hibának tart. – Viták vannak arról, hogy korszerű módszerekkel meg kell nézni, hol kell vasút, szerintem ugyanis kínálati piacot kell biztosítani. A társadalom számára fel kell ajánlani a közösségi közlekedési lehetőségeket, ki kell várni és finanszírozni azt a 3-5 évet, míg az emberek életvezetési szokásai megváltoznak, meri távolra iskolába járatni a gyerekét, munkát vállalni, mert tudja, óránként, kétóránként várja a vonat és elviszi, van ülőhely, s a gyereket sem rabolják ki. Ez nem gazdaságossági, hanem társadalompolitikai kérdés – mondta az államtitkár.

Tóth Balázs