Változás lehetséges az énekoktatásban

A közeljövőben legalább százmillió forintos keretösszeg áll majd rendelkezésre új kórusok alakítására, valamint a már meglévők támogatására – mondta el Balog­ Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mindennapos éneklésről szóló konfe­rencián a minap.

A készülő új Nemzeti alaptantervben is nagyobb teret kap majd az eddigieknél a kormányzati tervek szerint a mindennapos éneklés. A csúcstárca irányítója egyebek között azt is hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy mindennap lenne majd kötelező énekórájuk a diákoknak, hanem arról, hogy minél több fiatalt bevonjanak az éneklés élményébe különböző programok segítségével.

Gulyás László, az Egri Farkas Ferenc zeneiskola igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, ő mindenképpen üdvözli ezt az új kezdeményezést, mivel szerinte fontos törekvés az éneklés kultúrájának fejlesztése.

– Ha ezt az intézkedést komolyan veszi a kormány, akkor, úgy vélem, érdemes lenne először is egy országos továbbképzési programot elindítani a tanárok számára. Ennek a központja egyébként akár Egerben is lehetne, hiszen az Eszterházy Károly Egyetem Ének-Zene Tanszékén kiváló szakemberek dolgoznak, ráadásul már az Oktatáskutató és -Fejlesztő Intézet is az egyetemhez tartozik, amely szintén nagy szerepet tudna vállalni ennek a projektnek a kidolgozásában – közölte a szakember. ­Kiemelte, a minden­napi éneklés bevezetése minőségi változást hozna a zeneiskola életében is, ráadásul biztosan nagyon jótékony hatással lenne a fiatalok teljesítményére is.

A tapasztalatok szerint az éneklést már egészen csecsemőkortól érdemes megszerettetni a gyermekkel.

– Különösen fontos, hogy a szülők minél előbb elkezdjenek a csemetéjüknek énekelni, mert akkor hozzászokik, és ő is nyitottabb lesz arra, hogy dalra fakadjon – árulta el lapunknak Schmiedmeiszter Szilvia énektanár, az Egri Érseki Fiúkórus kórusvezetője. Rámutatott arra, hogy a gyermekek alapvetően minden művészeti ágra nyitottak, csak megfelelő módon meg kell ismertetni azokat velük.

– Minél több énekszót hall valaki a születésétől kezdve, illetve minél több zenés-énekes programra visznek valakit már egészen kiskorától, annál nyitottabb lesz az éneklésre. Mindezek mellett a dalolás több képességet is kellőképpen fejleszt, például a memóriát, de az esztétikai érzéket is. Az is kétségtelen, hogy nagyon jól el tudja lazítani a gyermeket. Nem véletlen, hogy a kisiskolások nagyon szeretnek ­énekelni, hiszen több óra elméleti tantárgyat követően felüdülést jelent nekik egy énekóra. Én még táncolni is szoktam velük, és különféle játékokat játszani, miközben dalolunk. Még ha a gyermeknek nincs is kiemelkedő hangjuk, akkor is fontos az éneklés megszerettetése, és a folya­matos biztatás, ráadásul a csoportos éneklésnek remek közösségépítő hatása is van – zárta le mondandóját a szakember.

Kevesek tanulhatnak művészetet

Az egri Tinódi Sebestyén Tagiskolában nagy hangsúlyt fektetnek a művészeti nevelésre, az intézményben évtizedek óta sikeres ének-zene tagozat működik. Jelenleg az intézmény több mint négyszáz tanulójából közel száz tanul a tagozaton, nekik emelt óraszámban jelenik meg az órarendjükben az ének, és több ehhez kapcsolódó foglalkozásuk is van. Ágostonné Kugler Zsuzsanna, az intézmény magyar-ének szakos oktatója elmondta, sokszor a szülők hozzáállásán múlik, hogy a gyermek megszereti-e az éneklést, vagy úgy általánosságban a művészeteket. – A szülők sokszor teljesítménycentrikusak, inkább a nyelvtanulás, a sportok fontosak a számukra, és arrafelé terelik a gyermeket, ritka, hogy szívesen engedik, hogy művészeteket tanuljanak. Pedig például az ének sokat formál a gyermek személyiségén, érzelmi világán, a fellépések pedig sokat fejlesztenek a gyermeken, és önbizalmat adnak neki. Fontos lenne ezt is figyelembe venni – fejtette ki az oktató.