Elkészült a bronzba öntött mítosz Sirokban

Kevesen tudják, milyen elképesztő kincs rejtőzik a községben, Szoboszlai Dávid szobrász otthonában. A méterszer méteres, kecses bronzsárkány hosszú hónapok alatt formálódott a művész kezei alatt, s nemrégiben készült el. Egyelőre kevesen látták, azonban van remény arra, hogy jövőre a közönség is megcsodálhassa.

A fiatal művésszel – akinek munkáit egyelőre budapesti galériákban és néhány időszaki kiállításon láthatták, láthatják – az indíttatásról, tanulmányairól, az alkotás folyamatáról beszélgettünk.

Elmesélte, ezer szállal kötődik Sirokhoz, hiszen itt nevelkedett fel, itt élnek rokonai, barátai. A képzőművészet iránti érdeklődését gyermekkorában a településen jól ismert Borics József művésztanár keltette fel, aki biztatta a tehetséges fiatalt, hogy ezen a pályán próbáljon kibontakozni. Miskolcon, a Gábor Áron középiskola művész tagozatán ötvös-ékszerészként végzett, majd a budapesti iparművészeti egyetemen csiszolta tovább tudását.

Hazaköltözése után évek óta otthon alkot. Szobrait, kisplasztikáit főként állatmotívumok ihletik. Letisztult formák, mitikus alakok jellemzik legszebb munkáit. Stílusa az art decóhoz áll legközelebb. Formáit minden esetben ő tervezi.

Legújabb alkotására, a bronzsárkány tervezésére, formázására, anyagba öntésére közel másfél évet fordított. A legtöbb időt a formák, formakapcsolatok, arányok és a mozdulat megtervezésével töltötte. Az arányok tökéletesek, a kompozíció talapzat nélkül is stabil, egyensúlyban van. A hosszú tervezési és vázlatolási idő után készítette el a kisebb mintákat, majd az öntőmintát. A viaszmintázást követte az öntés, majd a bronzöntvény aprólékos felületmegmunkálása, ami több mint három hónapot vett igénybe.

Érdemes néhány mondatot szánni az ihlető, mitikus lényre. A sárkány évszázadok óta a képző- és díszítőművészetek egyik legnépszerűbb motívuma.

Hazánkban a mesék gyakran visszatérő, kincseket, titkokat rejtő, legyőzendő figurája. A kínai mitológiában a sárkányok általában jók, a béke, a jólét és a virágzás szimbólumának tekintik őket. Azonban nem csupán a jó szerencsét, a termékenységet, a gazdagságot és az uralkodót szimbolizálják, hanem mind a mai napig magát Kínát, a kínaiakat és a kínai kultúrát is. Az égi sárkányok biztosították az esőt, a föld alatt lakók pedig a föld kincseit őrizték. A tengereknek, tavaknak és folyóknak külön gazdáik voltak, az úgynevezett sárkánykirályok.

Érdekelt bennünket, hogy a negyvenegy éves, többnyire magányosan alkotó szobrász mi minden mással foglalkozik a hétköznapokban. Dávid elárulta, korábban négy évet dolgozott Angliában szakácsként, majd hazatérve, megállapodott Sirokban. Magánéletében a legnagyobb örömöt és büszkeséget két kisfia, a hároméves Bulcsú Berengár és a hét hónapos Bertold Botond jelentik.

Arra a kérdésre, mi lesz a sorsa a legújabb mestermunkának, még ő sem tudja pontosan a választ, mert még folynak az egyeztetések több kiállítási lehetőségről is. A járványügyi helyzet miatt erre nehéz jelenleg biztos választ adni. Jövőre talán lesz erre is alkalom.

Alkotásai galériákban láthatók

A művész elmondta, a tekintélyes méretű bronzsárkányt vándoroltatni, kiállításokra eljuttatni nem egyszerű, mivel a szállításra nagyon kényes, ám a feladat nem megoldhatatlan. Megtudtuk azt is, hogy Dávidtól rendszeresen rendelnek munkákat, állandó jelleggel két budapesti galériában láthatók a szobrai. Mivel főként állatábrázolással foglalkozik, így szinte minden évben részt vesz a FeHoVán (nemzetközi vadászati kiállítás) Budapesten. Puma szobra – amit díjjal is jutalmaztak – két éven át volt kiállítva az Iparművészeti Múzeumban. Tavaly egy páros-időszaki kiállításon – Valaczkai Erzsébet festőművésznő műveivel – Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban tekinthették meg műveit. Alkotó közösséghez hivatalosan nem tartozik, de három éve rendszeresen meghívják alkotótáborba, Gemencre.