padlás

2021.07.09. 17:30

Szívderítő volt az Agria Nyári Játékokon bemutatott idei első előadás

A padlás című musicallel kezdődött az idei Agria Nyári Játékok az elmúlt hét végén, szombaton este.

Szabadi Martina Laura

Az előadás egyik mozgalmas jelenetében Baranyi Henrietta, Molnár Ervin, Kiss Dávid és Zayzon Csaba Fotó: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap

Fotó: Huszar Mark

Az első előadásra szinte teljesen megtelt a nézőtér. A padlást, Horváth Péter szellemes librettóját Presser Gábor és Dusán Sztevanovity slágerré vált dalain keresztül félig-meddig az is ismeri, aki egyébként nem tud róla. A darab műfajáról úgy tartják, félig mese, félig musical, ez helytálló is, hiszen varázslatos – már-már sci-fibe hajló – elemek szövik át.

Vándorfi László rendezésében filozofikus-spirituális elemekkel vegyítve vezette végig az egri nézőket a Pannon Várszínház társulata. Az ifjúság identitáskeresésén és az emberi kapcsolatok, a szerelem nagy kérdéseit, s közben a létezés alaptéziseit is feszegették a produkcióban.

Adott négy szellem, akik évszázadok óta az utat keresik a túlvilágra, ők a Herceg, Koscsisák András alakítja, a Kölyök, Kovács Ágnes Magdolna a megformálója, Lámpás, Egyed Brigitta és Meglökő, Magyar János személyesíti meg. Az ő viszontagságaikon keresztül ismerhettünk meg teljesen hétköznapi figurákat.

Az eltávozást kereső lelkek a padláson kötnek ki a Révészt – P. Petőcz András játssza – és az átjárót kutatva az emlékek bolygójára. Az előadás színhelye végig a padlás marad, ami irracionális-spirituális tér, tele rejtélyekkel. Itt, a lakhelyén bukkan rájuk a jövőjét tervező fiatal zseni, Rádiós (Zayzon Csaba) és szerelme, Süni (Baranyi Hanna), akik teljesen átlagos problémákkal küzdenek – némi túlzással mondhatnánk, bármelyikünk lehetne az a lány vagy az a fiú. A létfenntartás, a boldogulás útját keresik, de közben a történet élet-halál küzdelemmé válik.

Az előadás egyik mozgalmas jelenetében Baranyi Henrietta, Molnár Ervin, Kiss Dávid és Zayzon Csaba
Fotó: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap

A Sünit alakító Baranyi Hanna a színre lépését követő első pillanattól határozottan, de finoman ragasztotta át a nézőre a viszonzatlannak hitt szerelme miatti feszültséget. Mindvégig könnyed és kedves, védelmező. Rádiós pedig igazi férfi, mindebből semmit nem vesz észre, csak a halál torkában döbben rá, hogy a legfontosabb dolog az életében rég ott van előtte, vele. Zayzon Csaba és Baranyi Hanna oly hitelesen adta a vívódó szerelmespárt, hogy három órán át szurkoltunk az egymásra találásukért. A fiú segítője, Robinson, a gép (Szelle Dávid). Ő a Pannon Várszínház előadásában egy sokfunkciós, ember alakú robot, aki mindig tudja a választ, csak sajnos épp a legfontosabb pillanatokban hibásodik meg. Az elmúlt évek rendezései közül talán azok állnak legközelebb a közönség szívéhez, ahol Robinson emberi alakot kapott.

Ugyanitt él Mamóka (Oravecz Edit), akinek legnagyobb fájdalma, hogy nincsenek unokái, ezért a fiatalokat eteti – ha kell, ha nem – és védelmezi anyatigrisként. Katartikus pillanat, mikor a vélt bűntényt magára vállalja. A fegyverrel amolyan mamókásan hadonászó Oravesz Edit láttára elképzeljük a saját nagymamánkat hasonlóan abszurd helyzetben. Hétköznapjaikat Témüller (Kiss T. István) igyekszik minden módon megkeseríteni. A minden lében kanál szomszéd, akinek szőrszálhasogató szabálykövetési mániájától már feltűnése pillanatában fészkelődni kezdtem a padon, s amennyire a nézőtéri sötétségben érzékelhető volt, körülöttem jó néhányan szintén kellemetlenül érezték magukat a hitelesen alakított tenyérbemászó alaktól. Nem véletlenül. Mindenki ismer legalább egy ilyet.

Ezt a helyzetet bonyolítja aztán Barrabás, a gengszter, akit szintén P. Petőcz András formál meg, ugyanis a Révész annyira szeretné kipróbálni, milyen is az emberi létezés, hogy beleköltözik az agyonlőtt bűnöző testébe. Ő csak szimplán fel szeretné robbantani a padlást, motivációi nem túl bonyolultak. Barrabást keresi a kétbalkezes Detektív (Kiss Dávid) és még kétbalkezesebb társa, Üteg (Molnár Ervin), jó néhány derült pillanatot okozva a teszetosza nyomozással.

A társulat összeszokott, profi játékában minden igazán a helyén volt. Ha akarták, sírtunk, ha akarták, nevettünk, utóbbi azért gyakrabban fordult elő. Az előadás minden percét megérte, s a Kölyök szellemet játszó színésznő szívderítő alakítására valószínűleg még sokáig emlékezni fogunk. Ám azok se búsuljanak, akik lemaradtak az első produkcióról, hiszen a nyáron bőven lesz még mit nézni, a veszprémiek például augusztusban visszatérnek a Dzsungel könyvével is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!