A százéves Mikófalvai Passióra emlékeznek

Száz évvel ezelőtt, 1922. június 10-én rendeztek először passiójátékot Mikófalván. Az előadássorozat nagy hírnevet szerzett a településnek, noha a maga korában nem csak pozitív hírek érkeztek a produkcióról, és a helyiek, környékbeliek véleménye is megoszlott az előadásról (az akkori aszályt Isten büntetésének tulajdonították, mert megcsúfolták Jézust). A palóc község hírnevét azonban mégis csak öregbítette a vállalkozás, amelyről a későbbi évtizedekben is több visszaemlékezés született. A kilencvenedik évfordulón pedig a művelődési házban fotókiállítást is avattak az első magyarországi passióelőadás emlékére. A száz évvel ezelőtti eseményre emlékeznek május 15-én, egész napos ünnepséggel a faluban. A programok vasárnap fél tizenkettőkor szentmisével kezdődnek a templomban. Az ünnepi megnyitó délután két órakor lesz az iskolaudvaron, ahol ezt követően föllépnek a Mikófalvi Tündérkert Óvoda gyermekei, majd a Mikófalvi Öntevékeny Hagyományőrző Népi Együttes néptáncosai. A passiójáték délután három órakor kezdődik a színpadon, Jézus szenvedéstörténetét a Gyöngyösi Játékszín társulata adja elő. 

Egész napos kísérő programok is lesznek, a falumúzeumban és a csűrudvaron falutörténeti kiállítást láthat a közönség, szintén tárlattal emlékeznek a passiójátékokra, ezen kívül lesznek kézműves foglalkozások és a kálváriadombra is várja az érdeklődőket a három kereszttel és a stációkkal, mely területet a helyi egyházközség önkéntesei megtisztították a jeles eseményre. 

Fónagy Gergely polgármester elmondta, tavaly kezdték el a megemlékezés szervezését, és forrásokat keresetek a költségek előteremtéséhez. A Nemzeti Művelődési Intézeten keresztül kétmillió forint támogatást kaptak, de a rendezvény költségvetése megközelíti az ötmillió forintot. Az önkormányzat civilek, vállalkozók támogatását is kérte, és voltak is már adományozók, de aki szeretné segíteni a rendezést, még most is megteheti a Mikófalva Községi Önkormányzat számlaszámára történő átutalással. 

A polgármester elmondta, az előadás helyszíne az iskolaudvar lesz, ahol egy nagy színpadot állítanak föl, körülötte U alakban alakítanak ki ülőhelyeket, ezek nagy része sátorral fedett lesz, és nagyjából háromszázan nézhetik majd ülve az előadást, amely két színben játszódik majd, és összesen százhúsz perc lesz. A főpróbát szombaton tartják majd, amely szintén megtekinthető lesz. Fónagy Gergely elárulta, szerették volna, hogy mikófalvi szereplők is legyenek az előadásban, de munka mellett nehéz lett volna megoldani azt, hogy ott tudjanak lenni a gyöngyösi próbákon, így végül a gyöngyösi társulat tagjai adják elő a passiót. A száz évvel ezelőtti előadások részletes leírása még föllelhető – ebből is dolgoztak a történet mostani színpadra állításához –, az akkor készült kiadványok közül is lesz majd példány a tárlatban, de korabeli fotók és sok egyéb dolog is előkerült az előadásról, ezeket szintén kiállítják. Emléktárgyakkal, vendéglátással is készülnek a szervezők. 

Csúnya véget ért a vállalkozás - A passiójáték ötlete az erdélyi menekültként Mikófalván letelepedett Peller Imre segédjegyzőtől származott 1921 őszén, segítője a község plébánosa, Tóth Pacifik ferences szerzetes és a kántortanító volt. Az előadás alapja az oberammergaui passiójáték volt. A szervezésre vállalkozást alapítottak Mikófalvai Passió Társulat néven. A tíz képből álló darab rendezője Fejős Pál lett, s közreműködött benne a miskolci honvédzenekar, a helyiekből álló kórus és egy 400 tagú operai énekkar is. A szűkebb stáb 150–200 fő körül lehetett, továbbá a zenekar és a kórusok tagjai. Szöveges szerepe körülbelül 25–30 mikófalvi lakosnak volt. A passiójátékot szeptember közepéig körülbelül huszonötször játszották, összesen 25 ezer ember előtt. A játékok fogadtatása vegyes volt, Pintér Márta Zsuzsanna A passiójátékok és a politika a 20. században című tanulmánya szerint az idő előrehaladtával egyre rövidebb és dísztelenebb lett az előadás, mígnem vége szakadt. Az ötmillió korona bevétel nagy részét elsikkasztották a fővárosi szervezők.