Európa első modern alkotmánya 231 éves, Egerben is megemlékeztek róla

Kétszázharmincegy évvel ezelőtt, 1791. május 3-án született meg Európa első – egyben a világ második – modern, kartális alkotmánya. Ezen a napon fogadta el ugyanis a Lengyel-Litván Unió államának korszakos jelentőségű szejmje azt az alkotmányt, amely generációk számára segített életben tartani a független és igazságos társadalom iránti lengyel törekvéseket. 

A kor leghaladóbb dokumentumaként számon tartott alkotmány elfogadásának évfordulója Lengyelország legfontosabb polgári ünnepe. Ugyancsak erre a napra esik Lengyelország királynője, Boldogságos Szűz Mária ünnepe is. Ebből az alkalomból tartottak megemlékezést az Egri Lengyel Önkormányzat szervezésében a Líceum kápolnájában. 

Az eseményen Florianska Jadwiga, az önkormányzat elnöke köszöntötte a jelenlévőket – köztük Andrzej Kalinowskit, a Lengyel Köztársaság nagykövetségének konzulját –, majd Rittenbacher Ödön elnökhelyettes emlékezett meg arról, hogy a Konstytucja 3 Maja, vagyis a történelmi alkotmány megalkotóinak meggyőződése volt, hogy a kormánynak az egész nemzet javát kell szolgálnia. Ez azonban sokak érdekét sértette, az elégedetlenek által 1792-ben létrehozott, úgynevezett Targowicai Konföderációra hivatkozva százezer orosz katona tört be az országba. II. Szaniszló Ágost király a vérengzés megakadályozása érdekében átállt a konföderáció oldalára, így az alkotmányos kísérlet elbukott. 

A továbbiakban a kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese arról szólt, hogy május 2-a a lengyel lobogó és a külhoni lengyelek napja, tehát az itteni kolónia tagjainak a napja is. Ebből az alkalomból kérték fel ünnepi koncert tartására Érdi Tamás Prima Primissima és Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt, aki – miután kedves gesztusként anyanyelvükön köszöntötte a jelenlévő lengyeleket – Liszt Ferenc, illetve Fréderic Chopin műveit szólaltatta meg. Érdi Tamás korábban számos alkalommal adott koncertet Lengyelországban, egyebek között Zelazowa Wolában, Chopin szülőházában is. Vendégjátéka kapcsán Antoni Grudziński zenetörténész megjegyezte: nem hiszi, hogy ne lenne valami lengyel őse, mert így csak lengyelek tudnak Chopint játszani. Kocsis Zoltán zongoraművész pedig azt nyilatkozta róla, hogy „Tamás olyat hall, amit mi nem, és játékát Chopin-i mértékkel kell mérni.” Amit ezúttal az ünnepi koncert közönsége hallott, az megfelelt ennek az igényes mértéknek. A születésétől fogva nem látó férfit abszolút hallással kárpótolta a sors, s a művésszé érés évtizedei során ez által vált a világ élvonalához tartozó zongoristává. Előadói stílusát a hihetetlen magabiztosság és átérzés jellemezi, amellyel különleges zenei élményt nyújtott a koncert közönségének. Ennek elismeréseként a zongoraest műsorán szereplő kilenc mű elhangzása után a zenekedvelő résztvevők kétszer tapsolták vissza a bűvös fekete-fehér billentyűkhöz. 

Egy csipetnyi Lengyelország a megyeszékhelyen

A nemzeti kisebbségekről szóló törvény adta lehetőséggel élve 1998-ban alakult meg az Egri Lengyel Önkormányzat Trojan Márta, dr. Szabó Jolán és Nagy István vezetésével. Célja a csaknem félszáz itt élő lengyel leszármazott, házasság révén vagy egyéb okból idetelepült honfitárs és szimpatizáns érdekeinek a képviselete, a lengyel kultúra népszerűsítése, valamint a két nép történelmi kapcsolatának ápolása. Ennek kiemelkedő eseménye volt az Egerben a két ország köztársasági elnökének részvételével 2014-ben rendezett Lengyel-Magyar Barátság Napja. Az egyesületként működő Polonia Klub 2006-ban alakult, s egy csipetnyi Lengyelországot jelent a városban. Tagjai – az önkormányzat által megfogalmazott küldetésen túl – folyamatosan gondozzák a Kisasszony temetőben lévő lengyel katonasírokat, koszorúznak az egri lengyel–magyar emlékhelyeknél, anyanyelvi kiskönyvtárat üzemeltetnek, valamint kulturális és gasztronómiai esteken látják vendégül az érdeklődőket.