Ezt imádták 30 éve a turisták Egerben és környékében + videó

– A várostól néhány kilométeres távolságon belül szintén találhatunk mind természeti, mind pedig történelmi különlegességeket – hangzik el az 1991-es Filmhíradó tudósításában. 

Elsőként az Eger szomszédságába kalauzolják a nézőket. Bemutatják az Egerszalók és Demjén között felszínre törő, mészben és más oldott ásványi sókban gazdag hőforrást, valamint az abból származó, lerakódott fehér mésztufát. A jégre hasonlító anyag fűcsomókra, ágakra és önmagára is lerakódik, különleges üregeket alkot. Kiderül az adásból, hogy évmilliók során számos ilyen forrás hatalmas barlangrendszerek kiépítésére is képes volt. 

Aztán Verpelét környékét mutatják be, ahol a község védett kovácsműhelyét ismerhetjük meg a Filmhíradóból. Elmondják, hogy a műhely az 1700-as évek óta működik, de a helyi hagyományok úgy tartják, hogy már Mátyás király korában is dolgoztak ott kovácsok. Majd a szomszédos Tarnaszentmárián az egyházi műemlékek egyik legszebbikét mutatják be, itt található, az 1100 előtt épült román kori katolikus templom.

Az utazás következő állomása Feldebrő, ahol a többször is átépített templomról ejtenek szót a tudósításban. Állítólag ide temették 1046-ban Aba Sámuelt, harmadik megkoronázott királyunkat és innét vitték át hamvait a sárhegyi kolostorba. A templom freskói nagyjából az 1100-as években készültek. 

Egertől északra indulva Bélapátfalvára érkezünk, ahol a ciszterciták román kori templomát mutatja be a műsor. Végül pedig Egertől keletre viszik a nézőt, ahol Noszvaj fekszik. Kiderül, hogy a település kastélyát az 1770-es években De la Motte császári tábornok építtette és valószínűleg az a Fellner Jakab tervezte, aki Egernek és környékének számos más épületét is megálmodta. 

„A noszvaji kastély freskói a legszebben megmaradt magyarországi barokk alkotások közé tartoznak” – ismertették.