VÍZILABDA

2020.02.03. 19:50

Az egri Eb-érmes pólózó szerint a bronzot nem nyerhette más

A Lillafüredi Ásványvíz-ZF-Eger oszlopos tagja, Szilágyi Dorottya a magyar női válogatottal Európa-bajnoki bronzérmet szerzett a Duna Arénában. A 23 éves játékosra méltán büszke Ausztráliából hazarepült édesanyja és az egri klubnál edzősködő édesapja is.

Molnár Helga

 

A hazai világverseny mindig pluszmotivációt, erőt jelenthet a sportolónak, így Dorottya sem úszhatta meg a kérdést: milyen magyar medencében pólózni?

– Brutális volt a hangulat az egész tornán – felelte a játékos. – Az, hogy ennyien kijöttek, szurkoltak, rengeteget jelentett a csapatnak. Felszabadító, motiváló érzést jelentett, ugyanis kinn volt a családom, barátaim, s mindenki nekünk drukkolt. Sokat beszélgettünk arról, ez a közeg nem jelent-e majd túl nagy nyomást, vagy lehet ez negatív hatással a teljesítményünkre, de úgy gondolom, az is félre tudta ezt tenni, aki tartott ettől.

Szinte meccsről meccsre átvettük az Európa-bajnokságot. Az első két könnyebb mérkőzés után az oroszok ellen kemény összecsapáson, egy góllal nyert a válogatott. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen érzésekkel szálltak ki akkor a medencéből.

Az első felnőtt érmét itthon, Budapesten nyerte. A cél egyértelmű: Japánba szeretne utazni Fotó: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap

– A múltban szinte mindig tíz gól alatt tartottuk őket, ez most is sikerült, s ezáltal megkaptuk az első visszajelzést, hogy a védekezésünk rendben van. Ebből tudtunk tovább építkezni – folytatta Szilágyi Dorottya.

A válogatottnak két olyan meccse akadt, a melyet nullára, azaz kapott gól nélkül, nagy különbséggel nyert meg. Felmerült a kérdés, hogyan tartható az összpontosítás, nem altat-e el egy-két ilyen rutinmunka.

– Utálom ezeket a nagyon könnyű fordulókat, itt igazából nincs szükség hatalmas erőfeszítésre, túl pontos lövésre, hiszen egy kevésbé helyezett labda is utat talál a kapuba. Az edzői stáb figyelmeztetett, azt a tanácsot adták, gondoljunk arra, egy profi csapat, egy jó kapus ellen támadunk. Az előző években nehezebben oldottuk meg ezeket a feladatokat, de idén mindenki fókuszált – részletezte.

Dorottya szerint viszont van jó oldala is ezeknek a mérkőzéseknek, mert ilyenkor az összes vízipólós lehetőséget kap a játékra, illetve ezekben a helyzetekben az önbizalom is megjöhet.

A spanyolok elleni tusa mellett sem mehettünk el szó nélkül. Hogyan úszhatott el a győzelem? Szilágyi Dorka erre is megpróbált válaszolni.

– Az ellenfél jóval összeszokottabb, mint mi, világ- és Európa-bajnokokat tudhatnak a soraikban. Talán ez a rutin állt mögöttük, rajtuk kevesebb nyomás volt, mert az olimpiai kvótaért nem kellett aggódniuk. Nem játszottunk rosszul, a végén viszont a spanyol armada négy-nullás sorozatot nyújtott, ami már nem fért bele. De teszem hozzá, egyik csapat ellen sem – húzta alá a pólós.

A hollandokkal szembeni helyosztón meglett a bronzérem, s lezárult egy negyedik és ötödik helyezésekkel teli korszak.

– Hatalmas kő esett le a szívünkről. Gyorsan átlendítettük magunkat a kudarcon, mert nagyon-nagyon akartuk ezt az érmet. Sokunknak ez az első felnőttmedáliája, természetesen meg is ünnepeltük – tette hozzá mosolyogva.

Hangsúlyozta, már a bemelegítésnél érezték, ezt a mérkőzést nem nyerheti más, csak ők.

A szeme alatt egy kis folt látszik. Az utolsó meccs utolsó percében kapott egyet, de mint mondja, semmiség Fotó: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap

A meccsbörze után Szilágyi Dorka kérésünkre értékelte a csapat és saját maga teljesítményét is.

– A védekezésünk az utóbbi évek legjobbja volt, a kapusok remek teljesítménye, a blokkok mennyisége mind-mind hozzájárult a jó eredményhez. Fejlődni persze van hová, magabiztosabban kell lőni, ahogy nekem is. Elég önkritikus vagyok, azt viszont el kell mondanom, fizikailag jól éreztem magam az egész tornán. Elégedett vagyok azzal, hogy egyszer sem sikerült az aktuális ellenfélnek gólt lőni mellőlem. Támadásban viszont még előre kell lépnem, magabiztosabban, gyorsabban kell döntenem – mondta.

Nem hagyhattuk ki a ­tokiói álmokat, szavai szerint ott motoszkál már a fejekben, de egyelőre a kvalifikációs tornát tartják szem előtt.

Az egri klub életéről, terveiről, a csapat formájáról is beszélgettünk.

– A célunk, hogy az első négy helyezett között legyünk a végelszámoláskor. Az idény elején még látszott rajtunk, hogy több új játékosunk van, ezért olyan mérkőzéseket is elbuktunk, amit ma már szinte ­bizonyosan megnyernénk. Megvolt az összetartó erő és benne van a csapatban egy érem megszerzése is – bizakodott.

Szilágyi Dorottya hatalmas erőssége volt a védekező csapatnak, de támadásban is sokat segített Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Dorkát nemcsak az Európa-bajnokságra, hanem az interjúra is elkísérte az Ausztráliából hazatérő édesanyja. Örömkönnyeit nem tudta véka alá rejteni, hihetetlen büszke lányára, izgatottan nézte a versengést. Fölvetettük neki is, mi lesz akkor, ha Japán a következő úti cél.

– Remélem, kijutnak, s természetesen ott leszek vele – vágta rá azonnal, hozzátéve, kevés ilyen lehetősége van, amikor láthatja játszani, így ezeket mindig maradéktalanul kihasználja.

Mit mondhatnánk: jó utat!

Ezek is érdekelhetik