LABDARÚGÁS

2020.11.04. 16:57

Halmajugrán megtörték a klubelnök lendületét

Sebestyén János halmajugrai története nem mesébe illő. A valóságot mutatja sajátos szemszögből, onnan indulva, ami a nullával egyenlő, és oda jutva, ami a közbenső példaérték után több mint elgondolkodtató.

B. Cs.

Ki tudja, meddig áll még a zászló? Fotó: Lénárt Márton

– Hat évvel ezelőtt kisméretű műfüves labdarúgópálya építésével indult az utánpótlás-nevelés Halmajugrán – kezdte a helyi klub immár csak volt elnöke.

– Először a markaziaknak választottunk ki tizenkét gyereket, akik az ifjúsági korosztályban kezdtek focizni a megyei I. osztályban. A Markaz FC elnöke, Budai Gábor beszélte rá az önkormányzat vezetőit, hogy nálunk miként lehet utánpótlást nevelni. Abban az U19-es osztályban is értek el eredményeket a fiatalok, és látszódott, hogy sok tehetség akad, akiket meg lehet mozgatni.

El is kezdődött az utánpótlásképzés a Halmajugrai Focisuliban. Öt évvel ezelőtt az önkormányzat akkori vezetőinek támogatásával négy korosztályban, harminc helyi gyerekkel szerepeltünk a Bozsik-programban, amelyben a fiatalok olyan élményeket élhettek át, és olyan helyekre (Groupama Aréna, Fradi Múzeum, Honvéd Akadémia) juthattak el, amelyekre saját erőből nem futotta volna. Megtudták, hová kerülhetnek, mit érhetnek el.

Sebestyén János sokat tett azért, hogy idáig jusson a HSE
Fotó: Lénárt Márton

A halmajugraiak jártak edzőtáborban a Balatonnál, a legkisebbekkel ellátogattak a nyíregyházi és a jászberényi állatkertbe, azonban nemcsak a sportteljesítményt nézték, tanulmányaikat is. Ezzel a módszerrel átlagosan két-három osztályzatot is képesek voltak javítani az ifjak, mivel tudták, ha nem tanulnak, nem futballozhatnak. Minden héten különböző települések csapataival találkoztak. Akadtak köztük győzelmek, előfordultak vereségek, de mindig jó szájízzel hagyták el a pályát.

– Sikereinket látva a következő években – a munka folytatására buzdításként – az önkormányzat sportfelszerelést, gépjárművet és kiegészítő eszközt biztosított számunkra – folytatta Sebestyén János. – Sőt, kérték, hogy egyesületi formában folytassák a gyerekek a sportolást, ugyanis tudták, ez lehet sokaknak a megoldás a rossz útra térés helyett. Így jött létre a Halmajugrai Sportegyesület.

A támogatás jóvoltából és a sikereken felbuzdulva egyre több gyerek szeretett volna sportolni, focizni. Köztük leányzók is akadtak, akik ma már felsőbb szinten rúgják a bőrt és büszkék vagyunk rájuk. A gyerekek csak jöttek, egyre többet fejlődtek, igaz, nehéz volt magunkat mindenkivel elfogadtatni, mert a faluval és a gyerekkel szemben is akadtak előítéletek, mivel jobbára a kisebbségből érkezett fiatalokról van szó. Viszont vették az akadályokat és elnyerték a többség elismerését, ugyanis a különböző tornákon jó eredményeket értek el.

Ki tudja, meddig áll még a zászló? Fotó: Lénárt Márton

Ennek hatására a sportegyesület megalakulása után jutalmazni is tudták az ifjakat. Minden év decemberében gálán díjazták Halmajugra legjobb ifjúsági sportolóját és legjobb csapatát. Volt miért küzdeni és hajtani a gyerekeknek úgy a tanulmányok, mint a sport terén. Két évvel ezelőtt 60 gyermekkel foglalkoztak, az U15-ös korosztály pedig terjesztette szárnyait Gyöngyöshalászon.

– A létszámon csodálkozva az önkormányzat úgy döntött, sportközpontot épít – emelte ki a korábbi vezető. – A beruházás annak ellenére elindult, hogy sokan azzal együtt is ellenezték, hogy az ő gyermekeikről van szó. A nagy méretű élőfüves labdarúgópályát idén az Újpest U19-es csapatával avattuk. A mérkőzésen ki is nézték maguknak egyik gyermekünket, de ez nem volt meglepő, mivel korábban is jártunk már nagyobb egyesületeknél több gyerekkel próbajátékon. Az utánpótláson keresztül lassan elértük, hogy saját pályánk épüljön, legyen hat korosztályunk, és harminc saját nevelésű játékossal rendelkezzünk. Sajnos azonban megjelentek a „majd én megmondom” emberek.

Ahogy értük el a sikereket, egyre többen lettek, és lassan mindenki bele akart szólni a munkánkba. Azonban kérdezem ezektől az emberektől: a legelején hol voltak, amikor toborozni kellett a gyerekeket, amikor szállítani kellett őket a mérkőzésekre? Hirtelen mindenki mindent jobban tud már nálunk, és szeretnék átvenni az egyesületünket. A falu új vezetősége sem tud már nekünk segíteni. Sajnos ezzel megfeneklett ez a sikertörténet. Mivel lejárt az ötéves mandátum, távozni kell, és utat kell engedni azoknak, akik most előbújtak a semmiből. Attól félek, hogy a káosz lesz az úr és a gyerekek isszák meg a levét.

Hogy mi a tanulság? Nem más, mint az, ha felépítesz valamit, amit a gyerekek szeretnek, de akadnak olyan emberek, akik nem tudják elviselni, hogy az utánpótlás sikeresen működjön nélkülük, akkor félre kell állítani azt, aki tett ezért. Miután a munka kész, át kell venni a helyét, és csak a dicséreteket kell begyűjteni. Mélységes szomorúsággal és keserűséggel tölt el, hogy itt tartunk, hogy ide jutottunk...

Jó pálya, jó körülmények, de az nyitott hogy miként lesz a továbbiakban Fotó: Lénárt Márton

Segítség szakmai és anyagi téren

Szakmai és szponzori háttér nélkül semmi nem működik. Sebestyén János a búcsúzás nehéz pillanataiban nem felejtette el azokat, akiknek köszönettel tartozik a segítségért. Közéjük tartozik a Bozsik-program régiós vezetőjeként Vatai Attila és Nagy-György Gábor, a gyöngyöshalászi klub elnökeként Szabó Gyula, és a recski junior egyesület vezetőjeként Rózsa Tivadar. Tőlük egyben sokat is tanult szakmailag. Az önzetlen támogatásért jár a hála a Vamav Kft., a Detki Keksz Kft. és a BALIV Kft. vezetőinek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában