Viharos napok: idén nem a tűz volt a fő ellenség

– Heves megye tűzoltóit csaknem 1600 alkalommal riasztották az első félévben. Ez az egyébként megszokott átlag másfélszerese. Az időszakról készült elemzés adataiban jól tetten érhetőek a májusi, illetve júniusi rendkívüli időjárás hatásai, az ár- és belvizek miatti beavatkozások. A félévben háromszorosára nőtt a műszaki mentések száma, s csak ebben a két hónapban közel 700 ilyen beavatkozást hajtottak végre a tűzoltók. Közúti balesethez mindössze 32 alkalommal hívták őket, az összes többi esetben kidőlt, sérült fákat távolítottak el, vízzel borított helyiségeket szivattyúztak ki, vagy éppen elakadt járműveknek nyújtottak segítséget. Többször hívták az egységeket olyan elöntött terekhez, épületekhez, ahol vagy gyorsan átvonult a víz, s így nem volt szükség a munkájukra, vagy pedig nem tudtak beavatkozni. Például olyan kevés víz jelent meg a pincében, amelynél a tűzoltóságnál rendszeresített szivattyú még nem vethető be. Éppen ezért a vaklármák, téves jelzések száma is a duplájára nőtt – összegezte a félév munkáját Magyar Attila pv. alezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

[caption id="" align="aligncenter" width="344"] Az egri Érsek-udvar egyik fájának végzetes volt a júliusi vihar. Fotó: Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság
[/caption]

– Az időjárás egyre szélsőségesebbé válik, éppen ezért nekünk és a lakosságnak is fel kell készülni arra, hogy gyakoribbak lesznek a természeti csapások. Újabban a fokozatosan hulló csapadék helyett a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló eső jellemző, amelyet sem a talaj, sem a csatornák nem tudnak elnyelni. A föld fellazul, s ez magával hozza azt, hogy egészséges fák is gyökeresől dőlnek ki. A szelek pusztítása is egyre nagyobb – osztotta meg tapasztalatait Vincze-Pap Kálmán tű. zászlós, az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szolgálatparancsnok-helyettese.

Kattintson a nagyobb

méretért!

– Korábban minden káresetnek megvolt a maga szezonja, az utóbbi öt évben azonban megváltoztak a dolgok. Mikor például a szárazfű- és tarlótüzeknek lett volna itt az ideje, most a vízé volt a főszerep. Előbbiek száma egyébként is csökken az időjárástól függetlenül, hiszen egyre kevesebb földet művelnek. Ennek további következménye, hogy az erdőtüzek száma is visszaesett, hiszen azok kiindulási pontja sokszor a közeli felégetett tarló volt – veszi át a szót Kaszás Zoltán tű. főtörzsőrmester, beosztott tűzoltó.

Az elemi csapások mellett a műszaki mentések közé sorolódnak többek között a közlekedéssel, épületekkel, üzemekkel kapcsolatos tűzoltói beavatkozások is.

[caption id="" align="aligncenter" width="344"] Megbontotta egy ház tetejét a szél ereje. A tűzoltók eltávolították a sérült cserepeket, s fóliával fedték be a tetőt. Fotó: Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság
[/caption]

– Azok a technikák, amelyek egy lakást vagy autót biztonságosabbá tesznek, sokszor a mentés idejét is kitolják. Például a betörők ellen védő többpontos zárrendszeren vagy folyosói vasrácson való átjutás percekkel növelheti az akciót, ugyanakkor a baleseti sérülteknek való segítségnyújtást is késleltetheti a járművek erősebb karosszériája, merevítése, illetve a légzsákok – mondja Vincze-Pap Kálmán.

Mit tehetünk a vihar- és vízkárok ellen?

Az időjárási jelenségek pusztítása sokszor kivédhetetlen, ám néhány dolgot mi is tehetünk a károk mérséklése érdekében. Ha például meggyengült fát, faágat látunk, értesítsük arról a tűzoltóságot, s semmi esetre ne parkoljunk alatta autónkkal. Ha építkezünk, célszerű inkább kivágni az útban lévő fát, mint meghagyni, de belevágni a gyökereibe. Így ugyanis instabillá válik, s ha kidől nagy kárt okozhat. Ha több mint 10 centiméter magas víz jelenik meg az alagsorban vagy a pincében, a tűzoltók ki tudják szivattyúzni, ám ha gyakran ismétlődik a jelenség, célszerű inkább megvárni, míg elszivárog a talajvíz, hiszen a folyamatos szivattyúzás csak ront a helyzeten. Célszerű a vízelvezető árkokat is rendszeresen takarítani. Ha vihar rongálja meg a tetőt, akkor javítsuk meg minél hamarabb, mert a hibás részbe belekapva még nagyobb kárt okozhat a szél.

A közúti balesetek közül emlékezetes az év elején, a ludasi vasúti átjáróban történt, melynek során egy InterCity és egy személyautó ütközött, három halálos áldozatot követelve, vagy a kisbusz és cementszállító júniusi, hat sérülttel járó találkozása az autópályán. De hívták a tűzoltókat szerte a megyében frontálisan ütköző, fának csapódó, árokba boruló, úttorlaszt jelentő járművek, beszorult sérültek miatt is, s súlyos kukásautó mozgatásában is kellett segédkezniük. Ott voltak, amikor gázrobbanás rázta meg Gyöngyöst, vagy a síkos úttesten 15 jármű csapódott egymásnak az M3-ason.

Több olyan tragédia is történt, amikor az életmentésben már nem tudtak segíteni a lánglovagok. Májusban Mátraderecskén egy anyát és fiát hozták fel a pincéből, ahol belélegezték a halálukat okozó jelentős koncentrációjú szén-dioxidot. A tragédiák sora a következő hónapban is folytatódott: több tóban, patakban felfedezett holttest kiemeléséhez is tűzoltói segítséget kértek. Az egységek többször engedtek be otthonukba az ajtón kívül ragadt lakókat is, de állatmentéseknél is beavatkoztak.

Kattintson a nagyobb

méretért!

A változások új eszközöket, új taktikát is igényelnek, egyre többször van szükség például alpintechnika alkalmazására.
– Az Egerben rendelkezésre álló technikai eszközök nagyon modernek, hatékonyak. Az új kihívások figyelembevételével, az anyagi lehetőségeink függvényében igyekszünk fejleszteni, legutóbb például új feszítővágóba és fűrészekbe ruháztunk be – tudtuk meg Mérai Péter tű. főhadnagytól, tűzoltási és műszaki mentési kiemelt főelőadótól.

Az anthrax-gyanús esetekből erre az évre is kijutott

A katasztrófavédelmi igazgatóság Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportja (VFCS) anthrax-gyanús esetekben négyszer vonult, míg további négy esetben különféle méréseket végeztek (például a gyöngyösi gázrobbanásnál, a mátraderecskei tragédiánál).

A tűzoltók meglátásása szerint a fentieken túl a megelőzésnek is nagy szerepe van a tűzesetek számának csökkenésében. Érződik a figyelemfelhívó munka hatása, s az emberek is jobban vigyáznak az értékeikre, az intézményeknél egyre jobban terjed a tűzjelzők használata.

Az első félév tűzeseteit visszaidézve érdekes lehet február első hete. Ekkor három épületben (egy egri és egy recski családi házban, illetve egy mátraszentistváni üdülőben) is milliós károkat okoztak a lángok. A hónap végén kettős tragédia történt: egy idős házaspár kigyulladó egri otthonában vesztette életét, pár órával később pedig egy vécsi lakásban találták meg két, vélhetően gázmérgezés miatt elhunyt ember testét. Kora tavasszal kijutott a szárazfű-tüzekből is: március utolsó hétvégéjén például ilyen jellegű tűzesetek miatt közel 70 alkalommal hívták a készenlétben lévő egységeket.