Kihasználják más nyomorát

A közmegítélés szerint az egyik legalávalóbb tett, ha valaki kihasználja embertársai nyomorúságát, miközben úgy tesz, mintha segíteni akarna. Az uzsora-bűncselekmények hátteréről, szabályozásáról, a büntetőeljárásokról beszélt lapunknak dr. Snellenperger Judit, az Egri Járásbíróság bírája.

– Mióta szabályozza a büntetőjog az uzsora-bűncselekményt?

– Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvénycikk tette bűncselekménnyé a hiteluzsorát, majd az 1961. évi V. törvény is rendelkezett róla. Az 1978. évi IV. törvény eredetileg nem nyilvánította bűncselekménnyé, de mint üzletszerű pénzkölcsönzést, üzérkedést szabályozta. Ezután a 2008. évi CXV. törvény iktatta be újra a Btk.-ba az uzsora-bűncselekményt. A törvényalkotó az akkori pénzügyi és gazdasági helyzetben kiemelkedő fontosságúnak tartotta, hogy hatékonyabban érvényesüljenek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát védő jogintézmények, ezért és az uzsoratevékenység elleni büntetőjogi fellépés érdekében iktatták be az új tényállást a vagyon elleni bűncselekmények közé.

– Pontosan mit foglal magában ez a büntetőjogi rendelkezés?

– A ma hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) 381. szakasza tartalmazza az uzsora-bűncselekmény tényállását. E szerint, aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, ami alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősítő körülmények a bűnszövetségben vagy üzletszerűen való elkövetés, ekkor a büntetési tétel 1-5 év. Az uzsoratevékenység zártabb közösségekben jelenik meg, az uzsorások általában jól ismerik a sértetteket, tisztában vannak azok kiszolgáltatott helyzetével. E magatartással szemben hatékony szankció lehet a kitiltás, mert így az uzsorások elvonhatók az ügyfélkörtől.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Dr. Snellenperger Judit, az Egri Járásbíróság bírája. Fotó: Berán Dániel
[/caption]

– Melyek a bűntény törvényi tényállásának fő elemei?

– Az egyik a sértett rászorult helyzetének kihasználása. A törvény a bíróság megítélésére bízza, hogy az eset körülményeitől függően mely helyzetet tekint olyannak, mint amelynek a kihasználása már az uzsora körébe vonható. A tényállás ezért nem határoz meg konkrét példákat (rossz anyagi helyzet, hiszékenység, alacsonyabb értelmi képesség). Ám az általános bírói gyakorlat szerint ilyen helyzetről beszélhetünk a vagyontalan, jövedelem és kereset nélküli, szűkös állapotú személyeknél. Ez viszonylag egyszerűen bizonyítható is. De akkor is megállapítható, ha az nem nélkülöző személy égető szükségleteinek kielégítése érdekében váratlanul hitel felvételére kényszerül. Ilyen, ha nemfizetés esetén felmondják az állását, elárverezik a lakását. Az elkövetőnek ezt a helyzetet kell kihasználnia a megállapodás megkötésekor. Tehát neki tisztában kell lennie a rászorultsággal, amit legtöbbször szintén nem túl nehéz bizonyítani, hiszen a vádlottak és a sértettek többnyire egy településen laknak, jól ismerik egymást. Fontos tényállási elem a különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatás.

- Ez a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) feltűnő értékaránytalanságával mutat azonosságot, de a megállapítása mindig az eset összes körülményeinek vizsgálatát és értékelését igényli. A felek közötti megállapodásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy súlyos nélkülözésnek tegye ki a kötelezettet, hozzátartozóját vagy eltartottját. A bűntény megvalósulásához a súlyos nélkülözésnek nem kell bekövetkeznie, elég annak a veszélye is. Súlyos a nélkülözés, ha az alapvető életszükségletek sem biztosítottak, az étkezés, a ruházkodás, a lakhatás létminimuma sem.

– Mit jelent a bűnszövetség és az üzletszerű elkövetés fogalma?

– Üzletszerűen az követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló bűntények megvalósítása révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Megállapíthatóságának nem feltétele, hogy a tettes tényleg hozzá is jusson a haszonhoz. Korábban a jogszabály az üzletszerűséget az alaptényállás elemének tekintette, ám 2011. decemberétől ez már minősítő körülmény. Így a hatályos Btk. szerint már az egyszeri alkalommal nyújtott uzsorás kölcsön is uzsora. A bűnszövetség a társas elkövetés egyik formája, amikor két vagy több személy bűntényeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, s legalább egy bűntény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. A bűnszövetség tagjainak a megállapodása több bűntény megvalósítását célozza anélkül, hogy mindegyik végrehajtásának a részleteit is megszerveznék. A törvény azt a magasabb fokú társadalomra veszélyességet értékeli, hogy a tettesek nem csupán egy meghatározott bűncselekmény elkövetését valósították vagy kísérelték meg, hanem a bűnözést szervezik meg.

– Hány eljárás folyt uzsora-bűncselekmény miatt az elmúlt öt évben a megye bíróságain?

– Az Egri Törvényszék illetékességi területén működő bíróságokon 2011 óta összesen 11 ítélet született uzsoraügyben, hat a Hevesi, kettő az Egri, kettő a Gyöngyösi és egy a Füzesabonyi Járásbíróságon. Kétszer felmentő ítéletet hoztak, egyszer bűncselekmény, egyszer bizonyítottság hiányában. A bíróságok minden esetben szabadságvesztés-büntetést szabtak ki, háromban a végrehajtást próbaidőre felfüggesztették. Jelenleg az Egri Járásbíróságon két ügy van folyamatban, melyekben ítélet még nem született, de az ügyészi indítvány mindkét esetben végrehajtandó szabadságvesztés.

– Mennyire nehezíti meg a bizonyítást ezen ügyekben, hogy a sértetteket az elkövetők megfélemlítik, s olykor a sértetteknek is érdekében áll elhallgatni tényeket?

– Az uzsora-bűncselekmények bizonyítása igen nehéz feladat. Egyrészt azért, mert általában  hosszú időn, akár több éven át is tartanak, mire a hatóság tudomására jutnak, sorozatos kölcsönökről van szó, és mire a kihallgatások jönnek, már egyik fél sem tudja, mikor, mennyit kért és kapott kölcsön, illetve fizetett vissza, mennyivel tartozik. Nyilván nem vezetnek napra kész nyilvántartást. Másrészt azért, mert nemcsak az uzsorások, de gyakran a sértettek sem tesznek értékelhető vallomást. Vagy azért, mert nem emlékeznek a részletekre, de inkább azért, mert félnek a vádlottaktól. Megtörtént már: a sértettek és a tanúk olyan alacsony értelmi képességűek voltak, hogy órákig tartott a kihallgatásuk, mire vallomáshoz lehetett tőlük jutni. Az uzsora gyakran párosul zsarolással, fenyegetéssel is.

- Sokszor előfordul, hogy már az elindult eljárás alatt is a megfélemlítés eszközével élnek az elkövetők. Ezt nehéz kiküszöbölni. Súlyosabb esetben eszköz lehet az elkövetők előzetes letartóztatása, házi őrizete, hogy az eljárás során ne találkozzanak a sértettekkel, a tanúkkal. Hatásos az is, hogy a bírósági tárgyaláson a sértettek kihallgatásakor nincsenek jelen a vádlottak, nem kerül sor szembesítésre, így a megfélemlített áldozatok mernek vallomást tenni. Ugyanezen okból zárta már ki a bíróság a tárgyalásról a vádlottak hallgatóságként jelen lévő rokonságát is, hiszen ők a puszta jelenlétükkel is fenyegetően tudnak fellépni. Persze nem mindig lehet megakadályozni, hogy a felek találkozzanak az eljárás során, ezért van nagy szükség objektív tanúk bevonására is. Gondolok a kisebb településeken dolgozó rendőrökre, önkormányzati dolgozókra, nem érintett szomszédokra, akik ha a pénzátadásokról, összegekről nem is tudnak, de nyilatkozhatnak mindkét fél helyzetéről, életviteléről.

– Kik e bűntények áldozatai?

– Heves megyében tipikusan szegény sorban élő, a kisebbséghez tartozó személyek válnak az uzsorások áldozatává. Általában nagycsaládosok, akik segélyből élnek, munkahelyük nincs. Ezért kényszerülnek rá a kölcsönre. Ez ördögi kör, hiszen arra, hogy az uzsorakamattal terhelt összeget vissza tudják fizetni, a következő havi segély már nem elég, ahhoz újabb kölcsönre van szükség.

– A bírói gyakorlat szerint mennyire különíthetők el a színlelt szerződésű kölcsön megállapodások az uzsora-bűncselekmény körébe tartozó cselekményektől?

– A törvény az uzsora-bűncselekmény kapcsán a Ptk. szerinti uzsorás szerződés fogalmára épít, de nem veszi át a polgári jogi fogalmat, hanem önálló büntetőjogi terminológiát alakít ki. Az uzsoratevékenység bár kölcsönügyletek révén valósul meg, az uzsorakölcsönök nyújtása sokszor más szerződésnek, megállapodásnak van álcázva. Ha a tényállás kizárólag a szerződésekre, a kölcsönszerződésekre utalna, úgy a – például adásvételi célzat nélkül, kvázi fedezetként eladott vagyontárgyakra, gépjárműre, jószágra vonatkozó – színlelt adásvételi szerződések, egyéb megállapodások esetén a büntetőbíróságnak kellene a megállapodások szerződés jellegét, vagy a szerződések színleltségét megállapítani. Ám a törvény alapján elég annak bizonyítása, hogy a sértett és az elkövető között létrejött egy uzsorás elemeket tartalmazó megállapodás.