Minőségi ítélkezést kell nyújtani

Három éve látott álmát osztotta meg a sajtó képviselőivel dr. Nyiri Beáta a csütörtöki megyei összbírói értekezlet előtt tartott tájékoztatón. Az Egri Törvényszék elnöke – aki elárulta, elnöki pályázatába is belefoglalta ezt – úgy véli, mind közelebb van az álma megvalósulása. Megújult a bírák számára kialakított oktatási rendszer, egyre magasabban kvalifikáltak a szakemberek. Létrejött az elektronikus ügyintézés hálózata, ami az ügyfelek számára is sokkal jobb kommunikálási lehetőséget kínál a bíróságokkal. Az eljárások mind gyorsabb befejezése, az időszerűség javuló mutatóit is e körbe sorolta. Minderről az elnök asszonnyal szerdán megjelent interjúnkban olvashatnak.
– Bátran kijelenthető – tette hozzá –, hogy az elmúlt években robbanásszerű a pozitív változás a hazai bírósági munkában!

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Szemlén a Törvényházban. Dr. Handó Tünde (jobbra) dr. Nyiri Beáta, az OBH munkatársai, s a kivitelezők Fotó: Korsós Viktor
[/caption]

Az Országos Bírói Tanács, s a törvényszéki testület vezetőinek ismertetője után dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke adott értékelést a hivatal és a bíróságok az előző esztendei eredményeiről.
Az OBH elnöke a honi bírósági szervezet méreteit érzékeltetve szólt arról, hogy csaknem 11 ezer ember évente közel másfél millió ügy elintézésén fáradozik. Az állampolgárok természetesnek tartják, hogy az őket érintő esetekre mindig legyen lehetőleg számukra kedvező megoldás. Ez rendkívül nagy felelősség a bíróságokon, ahol elsőrendű feladat meggátolni az ügyhátralék felgyülemlését, elérni a perek minél gyorsabb befejezését, minőségi ítélkezési szolgáltatást nyújtani: a bíróság az igazat derítse ki. Az országos jogorvoslati adatok azt támasztják alá, hogy a büntetőjogi ügyek 80 százaléka emelkedik jogerőre a járásbíróságokon, a civilisztikai eseteké pedig 90 százalékban. Ez azt is jelzi, hogy a felek meggyőzőnek tartják az ítéleteket. Mindebben az Egri Törvényszék az élenjárók közé tartozik.

Beszélt az OBH vezetője arról is, hogy a jó államhoz hozzátartozik a jó igazságszolgáltatás. Ennek megteremtésében beruházásokkal igyekeznek segíteni, a hazai 155 bírósági épületbeli ítélkezés körülményeinek XXI. századivá tételével. Tavaly a felújításokra, fejlesztésekre 8,6 milliárd forintot fordítottak, amiből kétmilliárd jutott az egri Törvényház korszerűsítésére, ahol napelemekkel segítik a fűtést, modern ügyfélcentrumot, tanúknak várószobákat alakítanak ki.

Interjút is adott a Hírlapnak dr. Handó Tünde.
– Jól kezdődött a napom – említette –, mert megtekinthettem az Egri Törvényszék szépülő épületét. Találkoztam rendkívül odaadóan dolgozó, kiváló mérnökökkel, akik olyan kincseket is találtak, amelyekre talán ma már nincs is, aki emlékezne. Például a Törvényház dísztermében, amely sárga és fehér színekben tündököl, ám valamikor a stukkókat aranyozott díszítéssel látták, s most előtűnnek, amiket száz éve az építők megálmodtak. Arra törekszünk, hogy egyszerre megmutassuk a múltat, ám az új technika is jelen legyen, hiszen ez a második olyan bírósági épület a hazai bírósági szervezetben, amelyben napelem működik majd, ami a takarékosság szempontjából is lényeges. Ez volt az utolsó olyan bíróság, ahol gázkonvektorokkal fűtöttek.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Az OBH elnöke szerint komoly kihívás lesz a jövőre hatályba lépő eljárási kódexek megismertetése Fotó: Huszár Márk
[/caption]

Elmondta, a távmeghallgatáshoz alkalmas berendezéseket szerelnek be, ugyanis egyre többen dolgoznak külföldön, az ország másik részén, s nehéz megtartani úgy tárgyalásokat, hogy a beidézett ember negyedórára nem tud eljönni vallomást tenni. Ez megakaszthatja az eljárás menetét. Emellett létrejön bírósági közvetítői szoba, több tanúváró helyiség. Fontos, hogy a tanúknak, akik esetleg bűntény áldozatai is, ne a vádlottal egy padon szorongva kelljen várniuk, biztonságos helyen tölthessék az idejüket, amíg sorra kerülnek.

Komoly kihívásnak nevezte az elnök asszony, hogy jövőre három új kódex, a büntetőeljárási törvény, a közigazgatási és a polgári perrendtartási lép hatályba.
– Ez hétköznapi nyelven úgy mondható – jelentette ki dr. Handó Tünde –, mintha teljesen megváltozna a közlekedési rend. Megvannak a Kresz-ben az útjelző táblák, más eszközök, amik segítik a haladást. Most arra kell számítani, hogy az említett eljárásokban is hasonló következik. Először a bíráknak kell megtanulniuk, hogy mik lesznek az új szabályok, azután persze a következő lépés, hogy az ügyfeleket is megfelelően tájékoztassuk.

Nehéz körülmények, rendkívül jó munka

A csütörtöki eseményen dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke csodálatának és elismerésének adott hangot amiatt, mert az Egri Törvényszék munkatársai az ideiglenes elhelyezés körülményei közepette is – ahogy fogalmazott – „rendkívül jó, kiegyensúlyozott munkát végeztek”. Szerinte ezt igazolja, hogy rendkívül kevés törvényszéken született határozatot kellett a táblán hatályon kívül helyezni. Dicsérte az egri bírákat a képzéseken mutatott kiemelkedő aktivitásukért is. Mint a sajtótájékoztatón elmondta, az ítélkezésben dolgozók minél magasabb színvonalú tudása érdekében az egyik közös program keretében egri törvényszéki bíró is részt vesz az tábla határozathozatali tevékenységében. A mentor program pedig azzal nyújt komoly szakmai segítséget, hogy  járásbírósági bírák az ítélőtábla bíráihoz fordulhatnak jogértelmezési témákban tanácsért.