Közúti balesetek: precíz helyszínelők dolgoznak az ütközések helyszínén

A közúti közlekedési balesetek különösen nyáron túl gyakoriak. Van hétvége, amikor két nap alatt meghaladja megyénk útjain az ilyen események száma a tízet. Számos alkalommal helyszínelést kell végezni a történtek tisztázása, a felelős személyének megállapítása érdekében. Emiatt pedig sokszor egész- és félpályás útlezárás gátolja a forgalmat. Sok sofőr nehezen viseli az egyre növekvő kocsisorban a várakozást, türelmetlenségükben rengeteg módszerrel próbálkoznak, hogyan kerüljék el a dugókat.

Ne legyünk türelmetlenek!

Pedig a baleseti helyszínelésnek megvannak a fontos előírásai, amelyek a büntetőeljárási és a rendőrségi törvényeken túl a 60/2010. (OT 34.) ORFK utasításban is szerepelnek. Ezek kötelező betartása nyomán bizony elhúzódhat az idegesítő ácsorgás. A legfontosabb tudni- és tennivalókat foglaltuk egybe a teljesség igénye nélkül.

Mindenekelőtt akkor mindenképpen hívni kell a rendőrséget, ha valaki megsebesült a balesetben. Akkor is, ha szerencsére senki sem sérült meg ugyan, de összetörtek a járművek. Ekkor baleseti bejelentőlapot is ki kell állítani. A megérkező baleseti helyszínelőnek számos feladata van. Az egyik legfontosabb, hogy – a bizonyítékok összegyűjtése érdekében – rögzítenie kell a karambol, kicsúszás körülményeit.

Fénykép, rajz, mérés

Ezért lefényképezi a sérült járműveket, az utat, a közlekedési jelzőtáblákat, az oszlopokat. Megméri a féktávolságot, s lerajzolja az úton a járművek közötti távolságot is. A tolóméter egy hosszmérő eszköz, amely a görgői segítségével a legpontosabban képes a külső és belső méreteket és mélységeket meghatározni. Ezzel rögzítik a baleseti helyszínen lévő nyomokat. A balesetet okozó haladási irányából felvesznek egy rögzítési pontot, például egy kilométerkövet, vagy a ház falának meghosszabbított vonalát. Ezután a tolóméter segítségével a rögzítési ponthoz viszonyítva rögzítik a helyszíni nyomokat, a gépkocsik elhelyezkedését, a féknyomokat, az anyagmaradványokat, törmelékeket.

Alapvető a pontosság

Ezek alapján állapíthatja meg a szakember, hogy mekkora sebességgel haladtak a kocsik, hol volt az ütközés, az oszlopnak csapódás helye. Pontos adatok szükségesek annak kiderítésére, hogy a közlekedők betartották-e a KRESZ előírásait. Az egyenruhás rögzíti a helyszíni sajátosságokat, a baleset érintettjeire érvényes speciális jellemzőket is. Például a sérült, illetve a balesetet okozó nemét, korát, pszichés állapotát. Dokumentálja baleset helyszínén végrehajtott intézkedéseket. A helyszínelő értesíti a társhatóságokat, s ha szükséges, akkor szemlebizottságot hoz létre.

Csupán anyagi kárral járó balesetnél azt is el kell dönteniük az érintetteknek, hogy képesek-e megegyezni: ki a felelős a történtekért. Ha igen, akkor kitöltik a kék-sárga európai baleseti bejelentőt. Ha nincs megállapodás, akkor kell rendőrt hívniuk. Nincs mérlegelési lehetőség, ha megsérült valaki, ilyenkor – mint már szó volt róla – kötelező a rendőri intézkedés. Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint sérülésnek számít már a horzsolás, hámsérülés is, vagy ha egy kinyílt légzsák okozta ütődésből orrvérzés lesz.

Fontos az elakadásjelző kitétele

Megesik, hogy a balesetes járműveket a tulajdonosaik az úton hagyják. Ilyenkor elakadásjelző háromszöggel, s a vészvillogó bekapcsolásával rögtön figyelmeztetni kell a közeledő járműveket. Sajnos, előfordul, hogy balesetet szenvedett járművekbe rohannak bele mások, főleg ködös időben, éjjel, rosszul belátható kanyarokban. Autópályán kétszáz méterre, lakott területen 50–100 méterre kell a háromszöget elhelyezni. A KRESZ szerinti alapszabály: mindig úgy kell kirakni, hogy az kellő távolságból látható legyen.

Kötelező a segítségnyújtás

A balesethez elsőként érkezőkön nagyon sok múlhat. Kötelességük megállni, s meggyőződni, hogy segítségre szorul-e valaki. Aki továbbhajt, az bűntényt követ el. Ha vétlenként teszi, egy évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető, közérdekű munka vagy pénzbírság lehet a szankció. Jóval súlyosabb ítéletre számíthat az, aki a baleset részeseként robog el. Két évre is rács mögé kerülhet. Ez az utasra is érvényes. Az ORFK statisztikái tavaly az 595 cserbenhagyó nagy része közlekedési balesetnél mulasztotta el a segítségnyújtást.