Eladják-e vagy sem a Katona téri piacot?

A téma feldolgozásakor tájékozódtunk „piac-ügyben”, rögtön először a Katona téren. Megtudtuk: jelentős eltérés van az árusítás szempontjából a tekintetben, hogy van aki bérli, másnak a tulajdonában van az árusító hely. Ez utóbbiak fülkeszerűen kialakított eladóhelyek, inkább kis üzlethelyiségek és bent találhatóak a csarnokban, ahol természetesen bérelhető placcok is vannak. A csarnokon kívüli asztalok egyikénél Hegedűs Zoltán tiszafüredi őstermelővel váltottunk szót, aki szerint tetemes összeget, havi hetvenezret fizet bérleti díjként. Míg a kinti árusok a magas bérleti összegre panaszkodnak, az üzlettulajdonos „bentiek” azt nehezményezik, hogy az „utcaiak” elviszik előlük a vevőket. De ez már más, és évtizedes történet....

Olvasóink kérték

Az egri Katona téri piacról szóló írásunk azért született meg, mert olvasóink kérték, hogy foglalkozzunk a témával. Az olvasói igények jelzésére módot ad a Heol.hu portálon elérhető lehetőség, ahol a beérkezett témajavaslatokat megszavaztatjuk olvasóinkkal: a legtöbb voks az első körben arra érkezett, hogy Mi lesz valójában a Katona téri piaccal, tényleg szálloda épül a helyére és a Kisasszony piac venné át a helyét? Következő körben a Miért lehet éjfél után is hangos zenével nyitva tartani a belvárosi szórakozóhelyeket Egerben hétköznap is? kérdés kapta a legtöbb voksot, így hamarosan ennek járunk utána.

Továbbra is várjuk kérdéseiket a Heol.hu oldalon!

A városban egyébként a Katona térin kívül a „Csebokszáriban”, azaz a Felsővárosban működik még – méreteit tekintve igen kicsi – „alpiac”, valamint a Kisasszony úton van egy csak hét végeken nyitva tartó piac, ami azonban inkább használt termék elárusítóhelynek tekinthető. Ezt a kategóriát is figyelembe véve a megyeszékhelyen szóba jöhet még a Magyarok Vására, illetve a Régiségvásár. Egyik az Érsekkertben, utóbbi a Bazilika körül várja a piacozókat.

A Katona téri Piaccsarnokra vonatkozó, az esetleges értékesítéssel, a létesítmény áthelyezésével kapcsolatos kérdésünkre az önkormányzat médiareferense, Zentai László határozott választ adott. Szavai szerint a Piaccsarnok eladása nincsen napirenden, sem olyan terv nincs, sem olyan érvek nem fogalmazódtak meg, amelyek megalapozhatnák a piac megszüntetését vagy az épület értékesítését. Ellenkezőleg...

– A csarnok közvetlen környékét már rövidebb távon is fejlesztjük és keressük a piac épület felújításának lehetőségeit is. Amikor a feltáró-előkészítő munka elején bejárást tartottunk a belváros érintett részein, a piacon már hallani lehetett egyes árusok beszélgetését: „biztosan azért nézik a csarnokot, mert el akarják adni”. Ezek a szóbeszédek mindig könnyen terjednek, de a valóság az, hogy a bejárást azért tartottuk, mert a fejlesztendő ingatlanok megvizsgálása után a teljes kép ismeretében születhessen javaslat arról, mely beruházásokat kezeljük prioritásként, és mely terveinkre tekintsünk közép- vagy hosszabb távú célként. Őszintén szólva: az eladásról szóló városi legendák és kombinációs elméletek egy kissé megmosolyogtatóak – fogalmazott.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A város tervei között szerepel a Katona téri piacot övező közterület tudatos, közösségi alapú fejlesztése Fotó: Huszár Márk
[/caption]

A médiareferens szerint egy 55 ezres megyeszékhelyen, amely térségi közszolgáltatási központ, iskolaváros és egyetemváros, a lakossági szükséglet eleve indokolja legalább egy ilyen piac működtetését, s ezt a feladatot az önkormányzat magára vállalja az EVAT Zrt-n keresztül.

Működtetik, támogatnak, ellenőriznek...

A jogszabály rögzíti, hogy mely területen, mikor, milyen árut kínálhatnak a kereskedők, az őstermelők. Az asztalok és elárusítóhelyek díjairól pedig szabályzat rendelkezik, amelyet az üzemeltető évente felülvizsgál. Az önkormányzat tulajdonát (üzletek, őstermelői asztalok, Katona téri elárusító rész) az EVAT Zrt. üzemelteti. A működés során számos jogszabályt kell betartani és betartatni. A hatóságok rendszeresen ellenőrzést végeznek a kereskedőknél, ellenőrzik az áru útját, minőségét. A kereskedők az árakat saját maguk alakítják. Az önkormányzat a piac működéséhez havonta több mint egymillió forint költségvetési támogatást nyújt.

– Vizsgáljuk további őstermelői piacok kialakításának lehetőségét is, hiszen szeretnénk Egerben városrészi alközpontokat fejleszteni, melyek kiváló helyszínt kínálnának erre. Hasonló gondolat mentén igyekszünk a belvárosi tereken elhelyezett faházakkal is lehetőséget adni elsősorban a helyi termelőknek, a helyi termékek piacra jutásának – fogalmazott.

A piaccsarnok előtti teret idénynek megfelelően palánta, virág, vetőmag, oltvány, zöldség-gyümölcs, déligyümölcs árusítás színesíti. Az önkormányzat tulajdona az asztali árus terület, a belső szabad elárusító asztalokon őstermelők és kereskedők kínálják zöldség, gyümölcs, méz, erdei és termesztett gomba, tojás, tészta, savanyúság, hús, tejtermék portékáikat. Ez az önkormányzati tulajdon meghaladja a piaccsarnok területének felét, az üzlethelyiségek azonban szinte kivétel nélkül magánvállalkozások tulajdonában vannak. A Piaccsarnok így társasházi formában működik, az épület fenntartásáról, korszerűsítéséről a tulajdonosok közösen döntenek. Az EVAT Zrt. kettős szerepet tölt be: az önkormányzati tulajdonosi funkciókat az EVAT látja el megbízás alapján, a cég üzemelteti a piacot, másfelől társasházi döntés szerint az EVAT a „közös képviselő” is.

Zentai László, aki kifejtette: vizsgálják a piaccsarnok és környékének fejlesztési lehetőségeit, ugyanakkor látni kell, hogy a város teljes területén össze kell hangolniuk a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és a kiírás előtt álló, vagy már megjelent, több pályázati program által kínált lehetőségeket. Egyes pályázatok benyújtása mellett ez a munka jelenleg is zajlik még.

– A célunk az, hogy Eger a lehető legjobban kihasználhassa ezt a soha vissza nem térő alkalmat, és a legfontosabb munkákat elvégezhessük. Ha lehetőségünk lesz a csarnok felújítására, megtesszük, ha nem, akkor tovább keressük azokat a közvetlen brüsszeli forrású pályázatokat, melyek révén fejleszthető, felújítható lehet a csarnok. A tulajdoni viszonyok és egyéb tényezők miatt korántsem jöhet szóba minden „pályázati ablak” – hangsúlyozta a médiareferens.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Hegedűs Zoltán a bérleti díjat sokallja
[/caption]

Tájékoztatása szerint elindult az önkormányzat gesztorságával egy olyan munka, amely „közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)” névre hallgat. Ebben olyan, civil közösségi alapon irányított projektek megvalósítását célozzák, amelyek összekapcsolják a kulturális és gazdaságfejlesztési ötleteket, igényeket.

– A közgyűlés felhatalmazása alapján benyújtottuk a regisztrációnkat, létrejött a helyi akciócsoport, az irányító hatóság pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik szakmai szerve. Az elképzeléseink között szerepel a Katona téri piacot övező közterület tudatos, közösségi alapú fejlesztése, attraktivitásának növelése. Példaként említhetem, hogy a helyi termékeket, például gyógynövény- és fűszerkeverékeket, sajtokat, mézet, füstölt termékeket előállítók, vagy éppen a népi iparművészeti termékeket alkotó helyi gazdasági szereplők számára adnánk lehetőséget egy olyan közösségi téren, ahol magától értetődő a találkozás az igényes fogyasztókkal. Ebben benne van a helyi és környékbeli hagyományok ápolása és a gazdasági lehetőség is – mondta Zentai László médiareferens.

Azzal a kérdésünkkel, hogy történt-e egyáltalán befektetői megkeresés a piac megvásárlása céljából, a közös képviselő Evat Zrt-hez is fordultunk. Válaszuk szerint semmiféle megkeresést nem történt.

Hat mondat a piac történetéről

Az egri Katona téri Piaccsarnok építése harminchárom évvel ezelőtt, 1983-ban kezdődött meg, a korábbi piaci épület elbontását követően. Az új egri piac épületét szakmai díjjal is elmerték később, annak idején pedig országos figyelem övezte. A vásárcsarnok beruházásának koordinálását az Egri Városi Tanács végezte. E feladatra az egykori tanács építőközösséget hozott létre. A beruházás költségét a városi tanácson kívül már magánszemélyek és vállalatok is finanszírozták. A Piaccsarnok 31 éve, 1985-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Továbbra is várjuk kérdéseiket a Heol.hu oldalon! Társasház közös képviselővel A Piaccsarnok Eger belvárosában, jól megközelíthető helyen, a Katona István téren található. A piaccsarnok napi élelmiszer, zöldség, gyümölcs és virágpiacként üzemel, helyet adva hús, baromfi, hal, pékáru, sütemény, édesség, savanyúság, gyógynövény, büfé, tejtermék és vegyes üzleteknek is.

A piaccsarnok előtti teret idénynek megfelelően palánta, virág, vetőmag, oltvány, zöldség-gyümölcs, déligyümölcs árusítás színesíti. Az önkormányzat tulajdona az asztali árus terület, a belső szabad elárusító asztalokon őstermelők és kereskedők kínálják zöldség, gyümölcs, méz, erdei és termesztett gomba, tojás, tészta, savanyúság, hús, tejtermék portékáikat. Ez az önkormányzati tulajdon meghaladja a piaccsarnok területének felét, az üzlethelyiségek azonban szinte kivétel nélkül magánvállalkozások tulajdonában vannak. A Piaccsarnok így társasházi formában működik, az épület fenntartásáról, korszerűsítéséről a tulajdonosok közösen döntenek. Az EVAT Zrt. kettős szerepet tölt be: az önkormányzati tulajdonosi funkciókat az EVAT látja el megbízás alapján, a cég üzemelteti a piacot, másfelől társasházi döntés szerint az EVAT a „közös képviselő” is. Hat mondat a piac történetéről Az egri Katona téri Piaccsarnok építése harminchárom évvel ezelőtt, 1983-ban kezdődött meg, a korábbi piaci épület elbontását követően. Az új egri piac épületét szakmai díjjal is elmerték később, annak idején pedig országos figyelem övezte. A vásárcsarnok beruházásának koordinálását az Egri Városi Tanács végezte. E feladatra az egykori tanács építőközösséget hozott létre. A beruházás költségét a városi tanácson kívül már magánszemélyek és vállalatok is finanszírozták. A Piaccsarnok 31 éve, 1985-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A város tervei között szerepel a Katona téri piacot övező közterület tudatos, közösségi alapú fejlesztése Fotó: Huszár Márk Hegedűs Zoltán a bérleti díjat sokallja -->