Az egri remete szerelmei

 Ritkán hallott kontextusban beszélt az egri remetéről Szalainé Király Júlia irodalomtörténész a Gárdonyi Emlékülésen. Ezúttal Gárdonyi szerelmeit ismerhettük meg novella- és regényalakjain, naplóbejegyzésein keresztül.

– Valljuk be, kellemetlen néha erről beszélni – kezdte előadását Szalainé Király Júlia, a Dobó István Vármúzeum irodalomtörténésze, a Gárdonyi-hagyaték őrzője. – Pletykát várnak az emberek, a leplek lehullását, ám ilyenekről nem tudok beszélni, csak egy egyszerű ember tiszta érzéseiről. Gárdonyi szerette a nőket, vágyott a házasságra, de a sok-sok csalódás, bánat, visszautasítás miatt befelé fordult a szíve. Mély sebeket hordott, nem beszélt a fájdalmáról. A válása csúfos körülményeiről sem lehetett sokat tudni, mert minden papírt kikért a törvényszékről és megsemmisítette azokat. Ezért nehéz is nyomon követni, ami történt, de kifaggathatjuk az író regényeit, novelláit, naplóját, hogy kik voltak azok a hölgyek, akik megérintették a szívét.

Sz. Király Júlia így sorra vette a lányokat, nőket, akik kapcsolatba kerültek az íróval. Gyermekkori szerelem volt Dózsa Örzse, aki a béresgazda lánya volt, együtt jártak iskolába, ám egy csúfolódás miatt, miszerint ők egymás szeretői, a kislány kerülni kezdte. Vilma, a tiszttartó leánya volt, akivel gyermekként ígérték meg egymásnak, hogy összeházasodnak. A lány családja viszont Budapestre költözött, és itt ért véget a kapcsolatuk.

Zsuzsika volt a következő lány, akiről Gárdonyi ezt írta: „Az ő arca az első női arc abban az albumban, amit a szívemben hordok.” Pék Zsuzsi alakja az író Hosszúhajú veszedelem című novelláskötetben tér vissza. Hám Rózsika, a csinos kis szöszke, már gimnazistaként hódította meg a szívét.
– Ezeket az ártatlan, kedves szerelmeket később nagyon árnyaltan és szépen tudta megrajzolni novelláiban, és ezekből a leányokból állt össze a későbbi Gárdonyi-nőideál – vetette közbe az irodalomtörténész.

Csík Ilkáról is a Hosszúhajú veszedelemben lehet olvasni. Az eredeti nőalaknak egyszer szerelmes levelet írt, noha nem is volt szerelmes a fiatal nőbe, aki aztán „gyakorlatilag az őrültek házába igazította” őt válaszában. A következő már egy komoly szerelem: Farkas Vilma okleveles tanítónő volt. Vele akár házasságra is kelhettek volna, ha ideális élethelyzetben találkoznak. Hozzá köthetők az első szerelmes versek.

Gergelyi Kató Gárdonyi devecseri szívfájdalma volt. Az eladónőről így írt: „Öt fiatalember közül csak nekem mondta, hogy legyen máskor is szerencsénk” – ez igencsak reménykeltő volt számára. Ám Gárdonyi csak egy nincstelen tanító volt még ekkor, és ez akadályát állta a kibontakozó kapcsolatnak. Gárdonyi őt igazi lelki szerelmének hitte, és a szakítás után komolyan elgondolkozott azon, hogy szerzetesnek áll.

Borbély Erzsike, egy lutheránus pap lánya volt, aki szintén hamar hátat fordított az írónak, viszont a hozzá írt költeményeit már kiadta a Dunántúl. Ezen szakítás után búskomorságba zuhant.
– Ebben az állapotban sétált bele a házasság csapdájába. Igen nagy nélkülözésben élt Dabronyban édesanyjával és öccsével. Muraközy József – az akkori főnöke – segítségét kérte, akitől pénzt és kenyeret is kapott.

Valószínűleg Gárdonyi egy előre kiforralt, gonosz terv részese lett akkor: a sok-sok kölcsön miatt el kellett fogadnia házastársának a felkínált leányt, Csányi Molnár Máriát, aki Muraközy nevelt, valójában viszont vérszerinti lánya volt. 1885-ben házasodtak össze (képünkön). A lány édesanyjának komoly vagyona volt, ám csak annyi pénzt kaptak a hozományból, amiből elengedték az adósságát. A felesége rendszerint magára hagyta az írót, kicsapongó, szabados életet élt. Óriási különbségek voltak köztük mind magasságban (172-137 centiméter), mind életkorban (23-16). A házasság már egy hónap után szétesőben volt, Gárdonyi sejtette, hogy ennek gyilkosság vagy válás lesz a vége – mesélte Sz. Király Júlia, aki elmondta: erről az időszakról A hatalmas harmadikban írt.

A regény arról is beszél, milyen sérüléseket okozott a lelkében a házasság: elfordult a nőktől, nagyot csalódott, többet nem tudott megbízni senkiben.
– A válás őrületében azért még szerelembe esett, hiszen a szerelemtől nem tudott elfordulni. Aki később Margit múzsája is lett az Isten rabjaiban, az Feszty Margit volt, aki aztán festőművészként vált híressé. Ám Feszty Árpád és Jókai Róza leánya még nagyon fiatal volt. A következő hölgyet, Szarvasi Margitot aztán magával akarta vinni Törökországba is. De Margit nem tudta felvállalni Gárdonyi akkor még rendezetlen családi hátterét – magyarázta, miért lett ugyancsak vége annak a szerelemnek.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Szalainé Király Júlia irodalomtörténész szerint, ha Gárdonyi szerelmi életéről van szó, pletykákat várnak az emberek, ám ilyenekről nem tud beszámolni FOTÓ: HUSZÁR MÁRK
[/caption]

Egy titokzatos, fehér ruhás hölgy Egerből        

Mila – Tóth Ilona – volt aztán az utolsó nő Gárdonyi Géza életében. 1907-ben, abban az évben, mikor kimondták a válását, találkoztak a nagyváradi vasútállomáson. Az első beszélgetés során kiderült, hogy az akkor 20 éves nő egri. Mély kapcsolat alakult ki közöttük, Mila nagyon szép verseket hozott ki a remetéből. Ő vezette aztán Gárdonyi háztartását, gondozta kéziratait, meghallgatta, és minden áldott nap elment hozzá. Ami érdekes: Mila közben férjhez ment, kislánya is született, de még akkor is járt az íróhoz.

Természetesen pletykáltak is róluk.
– Gárdonyi számára Mila volt az ideális nő. Úgy tudjuk, a kapcsolatukról soha nem beszéltek, beleálltak egy életvezetésbe. Valószínűleg sosem történt köztük sosem semmi, csak egy mély, plátói szerelemről beszélhetünk – zárta a hagyaték őrzője előadását.

„Mila olyan lehetett, mint Ida”

– Mila volt az, akiben Gárdonyi megtalálta a szerelmet, de akkorra már annyira belekeseredett az életbe, hogy nem mert lépni. Arról is tudunk, hogy Mila ott volt Gárdonyi halálakor. Érdekes, hogy az író halála után elvált férjétől, és élete végéig magányosan élt Egerben. Ő volt az a fehér ruhás hölgy, aki aztán majdnem minden nap felsétált az egri várba és virágot vitt Gárdonyi sírjára. Egy nagyon titokzatos és különleges szerelem volt az övék. Mila olyan lehetett, mint Ida – mondta Sz. Király Júlia, s kiemelte: Gárdonyi számos novellájában visszaköszön a testi kapcsolat nélküli házasság, és ezért is tudja elhinni, hogy tényleg csak lelki társai, segítői voltak egymásnak.

KOMMENTÁR

Elkapott beszélgetésfoszlány az előadást követően a ruhatárban: „Ismerünk ma is olyanokat, mint ő volt. Van, aki képes túllépni egy rosszul sikerült párkapcsolaton, és tud később is boldogan élni. De vannak olyanok is, akik életük végéig képesek szenvedni egy miatt. Ez már betegség..., amihez pszichológus kell. Ám, ha jobban belegondolok, ezen szenvedések nélkül nem születtek volna ilyen művek Gárdonyi életében. Végülis, megköszönhetnénk...”