„Ma Magyarországon minden bíró független”

Október második felében kértük Olvasóinkat arra, hogy a Mi legyen az újság? című, Önökkel közös szerkesztőségi rendszerünk keretében tehessünk fel kérdéseket dr. Nyiri Beátának, az Egri Törvényszék elnökének. A www.heol.hu oldalunkra érkezett szavazatok alapján az alábbi kérdésekre adott választ a megye bírói szervezetének vezetője.

Az eljárási garanciákkal kiszűrhetők a hibák

– Mit tud tenni a törvényszék elnöke, ha valakit kimentenek az ügyvédei, de tudja, hogy bűnös?

– Megdöbbennék! De komolyra fordítva a szót a törvényszék elnökének és más igazgatási vezetőknek sincs lehetőségük a bírósági ítéletek megváltoztatására, a vádlott elítélésére. A törvényszék elnöke igazgatási vezető. Garanciális fontosságú, hogy a bírói ítélethozatalba senki ne szólhasson bele. Volt olyan időszak a magyar igazságszolgáltatás történetében, amikor a pártbizottság kérésére utasíthatók voltak a bírák, de ennek az időszaknak már szerencsére vége van. Az eljárási garanciák azok, amelyek segítenek kiszűrni a hibás döntéseket, hiszen nincs olyan elsőfokú ítélet, amely ellen ne lenne helye fellebbezésnek. Amennyiben feltételezzük, hogy jogtalanul mentettek fel valakit, a másodfokú bíróság a fellebbezés után felülvizsgálja azt.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Dr. Nyiri Beáta Fotó: Korsós Viktor
[/caption]

- A másodfokú bíróságon három hivatásos bíró jár el, így semmi nem kerülheti el a figyelmüket, nagyon csekély a hibázási lehetőség. Azt, hogy valaki bűnös, be is kell bizonyítani. Ez azt jelenti, hogy a rendőrségnek, az ügyészségnek össze kell gyűjtenie azokat a bizonyítékokat, amelyek a vádlott bűnösségét megalapozzák. Ha ez nem sikerül, úgy az ügyészség vádat sem szokott emelni.  Ha pedig rendelkezésre állnak a bizonyítékok, akkor nem nagy az esély arra, hogy a vádlottat felmentő ítélet születik. Persze előfordulhatnak eljárási szabálysértések is. Ha ez a bírósági eljárásban történik meg, úgy annak természetesen lesznek következményei is.

- Ez már igazgatási jogkörbe tartozó feladat. Ilyen esetben lehetőség van soron kívüli bíróvizsgálat elrendelésére, súlyos mulasztás esetén akár fegyelmi eljárás megindítására is. Az igazságszolgáltatás jellegéből adódik, hogy az ügyésznek a vádat kell képviselnie, az ügyvéd pedig próbálja a büntetőeljárásban felmerült hibákat kiásni a védence érdekében. Nekik ez a dolguk! A bíróság pedig minden bizonyítékot és védekezést meg kell, hogy vizsgáljon. Ez a munkamegosztás garanciális jelentőségű, mert ugyan nem szerencsés, ha egy bűnöst felmentenek, de sokkal nagyobb a baj akkor, ha egy ártatlant ítélnek el.

Senki sem utasíthatja a bírákat

– Létezik-e hazánkban, s ha igen, mit jelent a bírói függetlenség?

– Természetesen! Ma Magyarországon minden bíró független. A függetlenség nem felelőtlenséget jelent, hanem éppen ellenkezőleg. A bíró független, de felelős a döntéseiért, azért, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően járjon el, azt ismerje és alkalmazza. A bírói függetlenség a szervezet függetlenségét is jelenti. Régen a királyok meghozták a törvényeket, ők irányították a minisztereket és ők voltak a legfőbb bírók is. A felvilágosodás kora óra a demokráciák egyik fontos fokmérője a hatalom elválasztásának az érvényesülése, vagyis az, hogy a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom váljon el egymástól. Függetlenek legyenek. Az Országgyűlés, vagy a minisztériumok ne utasíthassák a bíróságokat, hogy milyen döntés szülessen.

- A hatalmi ágaknak ez az elválasztása teljes mértékben megvalósul hazánkban. A bíró függetlensége korlátozott, a jogszabályok szerint kell ítélkeznie, határozatait a másodfokú bíróság, vagy egyes esetekben a Kúria felülbírálhatja, megváltoztathatja. A tárgyalóteremben, a döntéseiben azonban magányos, egyedül kell döntenie és senki által nem utasítható. A függetlenségünket összeférhetetlenségi és együttalkalmazási tilalmak is garantálják. Bíró nem lehet semmilyen pártnak tagja, politikai tevékenységet nem folytathat. Bírói tevékenységén kívül csak művészeti, oktató és tudományos tevékenységet folytathat, más kereső tevékenységet nem. A bíró személyes függetlensége az ítélkezés befolyásmentességének, pártatlanságának a garanciája.

– Mennyiben érinti az elsőfokú bírót, ha a döntése másodfokon megalapozatlannak minősül?

– Egyetlen bíró sem örül annak, ha egy döntése megalapozatlan és a másodfokú bíróság azt hatályon kívül helyezi. Büntető ügyszakban ilyenkor más bíró jár el, polgári perekben általában ugyanaz a bíró. A másodfokú bíróság határozataiból azonban nagyon sokat tanulhat, legközelebb már nem fog ugyanabba a hibába esni. Tudni kell, hogy minden ügyszakban nagyon széles körű bizonyítást kell lefolytatnia egy bírónak. Előfordulhat, hogy ezeket a bizonyítékokat másképpen látja, mint a három bíróból álló másodfok. Engem például – akkor, amikor első fokon ítélkező bíró voltam – a hatályon kívül helyező döntés egyáltalán nem zavart, a megismételt eljárás során a másodfok előírása szerint jártam el, ami segítette a munkámat. Az érintett inkább kellemetlenül, ha teljesen megváltoztató ítéletük volt. Pályafutásom során összesen két ilyen perem volt, még most is bosszankodom rajta. A bírónak döntenie kell.

- Ha ez a döntés nem jó és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a másodfok az első fokkal ellentétes döntést hoz, ez rosszabb, és nehezebben feldolgozható, mint a hatályon kívül helyezés. Ha megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezik egy ítéletét a bírónak, az inspirálja, hogy a hibáját kijavítsa. Ha a kérdezők arra gondolnak, akkor elmondom, személyében ez nem érinti a bírót, a megismételt eljárásban hozott döntését nem befolyásolja.

A bűnmegelőzési program révén csökken a bűnözés

– Az Ön tapasztalata szerint a hosszabb börtönbüntetések kiszabásának eredményeként csökkent a bűncselekménye száma és súlyossága?

– A bűnmegelőzésnek több formája van, ezeknek csak egyik eleme az általános elrettentés. Az utóbbi években megyénkben jelentősen csökkent a bűnelkövetések száma, de úgy gondolom, hogy ez nemcsak a kérdésben szereplő okra, hanem egyéb tényezőkre is visszavezethető. Így például a nagyobb felderítési arányra, a jól működő büntető igazságszolgáltatásra, a jelentős bűnmegelőzési tevékenységre, a büntetés-végrehajtásban rejlő reintegrációs lehetőségek kiaknázására. Fontos az is, hogy az állampolgárok tudatosabbakká váltak. A médiákon keresztül – itt a Heves Megyei Hírlap is kiemelkedő szerepet játszik – értesülnek egyes bűnelkövetési formákról és óvatosabbakká váltak, nehezebb megtéveszteni őket például a csalóknak. Jobban védik a tulajdonukat, és sorolhatnám tovább.
Összefoglalva: egy általános bűnmegelőzési program eredményes megvalósulása miatt válhatott megyénk a bűnözés terén az egyik legkevésbé fertőzött megyévé. Ennek persze része a bírósági ítéletek súlyossága, de nem kizárólagosan.

– Felosztható az osztatlan közös kert, ha a szomszédom nem akarja?

– A közös tulajdon egyik formája a természetbeni megosztás, vagyis a közös kert, amennyiben a szomszéddal közös tulajdonban van, megosztható. Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 5: 84.§. (1) bekezdése szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon megosztását pedig bármelyik tulajdonostárs követelheti. Ha nem tudnak megegyezni, úgy a bírósághoz lehet fordulni. Természetesen csak akkor lehet megosztani a közös tulajdont, ha annak feltételei fennállnak. Nagyon nehéz így választ adni, hiszen egy mondatos kérdésből a valós tényeket nem lehet megállapítani. Ezért inkább azt javasolom azoknak, akik közös tulajdont szeretnének megszüntetni, hogy vagy keressék fel a lakóhelyükhöz legközelebbi bíróságot és pénteki napon délelőtt a panasznapon kérjenek felvilágosítást, vagy pedig forduljanak jogi szakemberekhez.

Csodálatos pálya, tele nehézségekkel

– Ha újra gimnazista lenne, ismét a jogi pályát választaná? Ha igen, mi lenne inkább: ügyvéd, ügyész vagy bíró?

– Jó is lenne újra gimnazistának lenni! Ha választhatnék, újra bíró lennék. Olyan családból származom, ahol 100 évre visszamenőlegesen minden generációban volt bíró. Édesapám is az volt. Gyermekkoromban a törvényház épületében, szolgálati lakásban laktunk. Ott tanultam meg kerékpározni és munkaidő végén a többi gyerekkel ott játszottunk a tárgyalótermekben először bújócskát, majd „bírósat”. Így nem is volt kétséges, hogy milyen pályára menjek. Édesapám korai halála is erre ösztönzött. Hiszem és vallom, hogy ez egy csodálatos pálya, tele nehézségekkel. Óriási elhivatottság, felelősség kell hozzá, de ennél szebb foglalkozást nem ismerek.

Olvasóink kérték

Az Egri Törvényszék elnökével, dr. Nyiri Beátával készült írásunk úgy született meg, hogy – amint azt korábban is tettük – olvasóink kérdéseit tolmácsoltuk a megyei bírósági szervezet vezetőjének. Az ő válaszai olvashatók hasábjainkon. Az olvasói igények jelzésére módot ad a heol.hu portálon elérhető lehetőség, a Mi legyen az újság? című felületünk, ahol az Önök által beküldött kérdésjavaslatokat aztán megszavaztatjuk, majd a legtöbb voksot kapókat továbbítjuk az érintettnek. Ön is szeretne beleszólni abba, hogy miről írjunk? A heol.hu oldalon ezúttal egészségügy témában kérjük az önök véleményét.