Szeretnék, ha ismét lenne közösségi élet Lőrinciben a selypi településrészen

Lőrinci selypi városrészének a neve néhány évtizeddel ezelőtt még országosan, sőt, hajdani cukorgyára révén azon túl is ismerősen hangzott, ám az ipar átalakulásával inkább csak negatív előjellel került a hírekbe. Utóbbit az egykori eternitüzemből a levegőbe kerülő azbeszt váltotta ki. Nagyon sokan megbetegedtek, többen pedig el is hunytak ennek következtében.

A csaknem ezres létszámú közösség nagy hányada még a cukorgyári időkből „származik”, bár a lakosság ezen része már idősnek mondható, hiszen jövőre negyedszázada lesz, hogy végleg megszűnt a répafeldolgozás. Szerencsére azért akad utánpótlás, a volt szolgálati lakások nem ürültek ki, s a lakótelepek mellett a családi házas utcák is népszerűek a letelepedni szándékozók körében. A helyi óvodába több mint félszáz apróság jár, ami azt jelenti, hogy a fiatalok közül sokan itt képzelik el a jövőjüket, itt alapítottak családot.

A gyárak megszűnésével azonban a hajdan virágzó közösségi élet is lanyhult, sőt, úgyszólván meg is szűnt. Ennek csak részben oka az életvitel átalakulása. Az összetartozás érzését az elmúlt évtizedekben az sem erősítette, hogy nem volt, aki élére álljon a törekvéseknek.

Mostanra azonban kialakult egy lokálpatrióta mag, amelynek tagjai igyekeznek összekovácsolni a helyieket. Elsősorban az ünnepek, mindenekelőtt a karácsonyi időszak az, amikor mozgósítani lehet a lakosságot. Például közös élményekkel. Ilyen a központban felállított karácsonyfa, amelyre bárki tehet díszeket, vagy a „hozd és vidd!” akció, aminek keretében élelmiszerrel, édességgel, ruhaneművel vagy éppen könyvvel segíthetik a rászorulókat oly módon, hogy a fölös javakat kihelyezik a padokra, s elvihetik, akiknek szükségük van ezekre.

Az ünnepi külsőségeket idén már húsvétkor is bevezették, s az ajándékozás főként a gyerekek számára okozott örömet.

A karácsonyfa a múlt hétvége óta már áll, köszönhetően a helyi Szigeti Márta felajánlásának, míg a felállításában az önkormányzat műszaki emberei segédkeztek. A díszítésben Képe Judit, Králik Tibor, Papp László, Kerekné Julcsi, Czingel Alexanda, Tari Csilla és Szigeti Tamás jeleskedett. Az ovisoknak szánt csomagokat Jánosi László, Jevcsák Miklós, Tajti Péter, Molnár Beatrix, Rutka Erika és Édes Erzsébet adományából állították össze.

Pálinkás Péter alpolgármester pedig elkészítette a szeretetládát, amit a virágboltnál helyeztek el, ide hosszú szavatosságú élelmiszereket várnak, amit a rászorulók elvihetnek. A közösség boldogan segédkezett, s a lelkemre kötötték, hogy írjam meg: e sorok szerzője is igyekezett kivenni a részét a munkából a maga szerény eszközeivel. Bíznak, bízunk benne, hogy idén is áldott lesz a karácsony Selypen.