Az EP-választás Heves megyei statisztikája itt-ott eltért az országos átlagtól

A választási részvétel a korábbi időszakokhoz képest az Európai Unió minden országban emelkedett. Igaz, nem egyforma mértékben: a nyugati államokban csaknem 10 százalékkal volt magasabb a részvétel, mint a keletiekben.

Megállapíthatjuk, hogy a választási mozgósítás jól sikerült a politikai erőknek függetlenül attól, hogy azok kormánypártiak avagy ellenzékiek. Látunk mindkét oldalon kimagaslóan jó eredményeket és valódi veszteseket – például Németországban a zöldek előretörése és a kormánypárt szavazóinak elvesztése. Hogy Magyarországon maradjunk: a Demokratikus Koalíció megerősödése és az MSZP bukása.

Az Európai Unió elfogadottsága egyre nagyobb, hiszen a választók azon pártokat jutalmazták, amelyek az Unió fenntartását hirdették reformokkal egybekötve.

Fontos a legitimáció, a felhatalmazás mértéke: a következő ciklus európai képviselői mögött nagyobb és tudatosabb szavazóbázis áll, amely hatással kell hogy legyen a megalakuló frakciók és képviselői csoportok politikájára is.

Magyarországon a kormánypárt az elért ­52,48 százalékos eredménnyel országosan megőrizte korábbi fölényét, biztos győzelmet aratott. Annak dacára, hogy a legkevesebb szavazatot Budapesten szerezte, itt volt a legnagyobb az ellenzéki párok támogatottsága is. Most megdőlt az a teória is, hogy az ország keleti fele másképpen szavaz, mint a nyugati. A Fidesz–KDNP támogatottsága a leadott szavazatok alapján Vas megyében közel azonos a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeivel, de nem sokkal maradtak el a szomszédos határszéli megyék sem.

A fővárosban kapta a kevesebb szavazatot a Fidesz–KDNP 41,17 százalékot, és 50 százalék alatt teljesített még Csongrád megye is. A többiben esélyt sem kaptak az ellenzéki pártok a Fidesz legyőzésére, hiszen a kormánypárt a szavazatok több mint 50 százalékát megszerezte.

Heves megye a választói aktivitásban a középmezőnyben helyezkedik el a maga 40,15 százalékos arányával. Budapesten a jogosultak 49,8 százaléka voksolt, Vas megyében 47,02 százalék, míg Hajú-Biharban 35,2 százaléka élt a jogával. Az országban 9 megye és a főváros lépte át a 40 százalékot, de sehol nem volt 35 százaléknál kisebb a részvétel. Szép teljesítmény ez a politikai szereplők, a voksolók és a választási szervek részéről.

A korábbihoz képest nem változott a részvételi hajlandóság társadalmi vetülete: a városok aktivitása magasabb a falvakénál megyénkben is.

Hevesben a Fideszre leadott szavazatok aránya 0,15 százalékkal megelőzte az országos átlagot az 52,63 százalékos eredménnyel. Nincs jelentős különbség a DK-ra adott szavazatok arányában. Jelentős elmozdulást mutat a Jobbik szereplése: megyénkben az országos átlag csaknem dupláját szerezte. A Momentum és az MSZP támogatottsága elmarad az országos eredménytől.

Az összes ellenzéki pártra adott szavazatok Hevesben sem nem érik el a mért voksok felét. Számolni kell azzal, hogy a legerősebb ellenzéki párttá a DK nőtte ki magát. Egerben a Fidesz támogatottsága nem érte el az országos szintet, míg az ellenzéki pártok jobban teljesítettek.

Gyöngyösön volt a legalacsonyabb a kormánypártok támogatottsága a megye városai közül. Kiugróan sikeres volt a DK. Jobban szerepelt a megyei és az országos szintnél a Jobbik és az MSZP, de a Momentum gyengébbnek bizonyult.

Hatvanban a Fideszre szavazók aránya átlépte az ­50 százalékot, a DK és a Jobbik jobban teljesített az országosnál. Annál kevesebben támogatták a Momentumot és az MSZP-t.

A Hevesen leadott voksok szerint elsöprő erejű a Fidesz támogatottsága, meghaladja a megyei és hazai átlagot. Utóbbinál jobb eredményt hozott a Jobbik, de a DK támogatottsága itt a legalacsonyabb. Hevesen azonban kieső lenne a Momentum s az MSZP.