Hevesben is közeleg a zöldszüret: lehetőség vagy tüneti kezelés?

Az Egri és a Mátrai borvidéken is több száz hektáron kezdik el hamarosan a zöldszüretet. Többek úgy vélik, nagy lehetőség a gazdáknak. Vannak, akik szerint viszont ez tüneti kezelés.

Hliva Éva

A tavalyi bő termés jó részét még nem tudták értékesíteni. Képünk illusztráció Fotó: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap

A még éretlen szőlőfürtöket szedik le a gazdák, így az érintett területen nem lesz terméshozam, magyarázza Kovács Zita a zöldszüret lényegét. A Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke elmondja, a Mátrai borvidéken a hegybírók több mint ezer betétlapot zároltak, ami 600–700 hektár területet jelen.

– A zöldszüret idén egy óvintézkedés, hiszen tavaly hazánkban kiemelkedő mennyiségű szőlő termett, amit még nem adtak el, így nagy készlet halmozódott fel a nagyobb felvásárlóknál. Három hónap múlva itt a szüret, félő, hogy nem lesz elég tároló az új évjáratnak. Ez csak egy lehetőség, nem kötelező minden gazdának ezzel élni – teszi hozzá az elnök. A zöldszüret során az állam fajtánként és az utóbbi két év termésátlaga alapján hektáronként 800–900 ezer forintot fizet azoknak, akik igényelték a támogatást és akik június 24. és július 10. között leszedik a fürtöket, s ezt egy munkanapon belül bejelentik a Magyar Államkincstárnak, az illetékes hegybírónak.

Kovács Péter is beadta igényét. A markazi borász úgy véli, nagy segítség a gazdáknak a zöldszüret, de csak a kevésbé keresett fajták esetében.

– Cserszegi fűszeres, zengő, cabernet sauvignon fajtákra az idén nem volt szerződésem, ezekre a területekre kértem meg a korai szüretet – magyarázza. – Azok, akiknek nagyobb mennyiségű nem keresett fajtáik vannak – zefír, zalagyöngye, zengő –, biztos, hogy jobban járnak, ha élnek vele. Magasabb árat kapnak, mint szüretkor lenne, ha akkor találnának vevőt, hiszen legrosszabb esetben a tőkén is maradhatna a termésük.

– Úgy látom, elsősorban nem a tőkén lévő szőlő mennyisége a legnagyobb probléma, hanem a tavalyi rekordtermésből származó borfelesleg. Ennek az értékesítése lenne most a legfontosabb feladat – közli a borász.

Az egri hegybíró szerint is a zöldszüret lehetősége átmenetileg megoldást jelenthet, de ez csak tüneti kezelés. Tarsoly József szerint ez azoknak a szőlőtermelőknek lehet megoldás, akik nem rendelkeznek felvásárlási szerződéssel, ezért a termésük idei elhelyezése bizonytalan.

– Az Egri borvidéken mindig a minőségre helyeztük a hangsúlyt, emiatt nem is lehettek magasak a termésátlagok, de itt is volt tavaly ültetvény, ahol szégyenszemre fennmaradt a termés – fejti ki a hegybíró. – Az a legnagyobb gond, hogy a jó minőségű hazai boroknak nem találják a külföldi piacát.

A tavalyi bő termés jó részét még nem tudták értékesíteni. Képünk illusztráció Fotó: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap

A külföldi piac keresésében keresnék a megoldást azok a gazdák is, akik kedden ellátogattak a megyei közgyűlés képviselője által összehívott sajtótájékoztatóra. Faragó Tamás úgy véli, nem a zöldszüretet kellene az államnak támogatnia, hanem a felvásárlási árakat kellene megemelni.

– Magam is borászkodom, van szőlőterületem is, és több gazdálkodóval is beszéltem, akik szintén nem értenek egyet a zöldszürettel – közli. – A tájékoztatót azért hívtuk össze, hogy elmondjuk, az uniós és a kormányzati támogatásokat is inkább a már raktáron álló borkészletek eladására és az idei szőlőtermés felvásárlására kellene fordítani, hogy akik egész évben a földjeiken dolgoztak, most ne a földre dobálják az eddigi munkájukat.

Benyújtott kérelmek száma borvidékenként

(A kérdezett időszak 2019. június 2-9.)