Látszólag

Ez még cseppet sem furcsa dolog, ám ez az anyuka egyik kezében a hét hónapos kisfiát tartja és szoptatja, a másik kezében egy fakanállal kevergeti az ételt, miközben hátratekintve a hétéves gyermekére összpontosít, aki éppen egy iskolai feladatot mutat neki. A két kisebb gyermeke, a három- és az ötéves – látszólag csendesen és békésen – a lábánál játszik a földön. Az egyszerre négyfelé figyelő anyuka pedig nem tűnik fáradtnak, mert a legkisebb talán nem aludta át az éjszakát, nem aggódik amiatt sem, hogy odakozmál az étel. Kívülről nézve van ereje és figyelme is, hogy egyszerre az összes pulyát kordában tartsa, ellássa és kiszolgálja az igényeiket.

Csak úgy mellékesen megjegyzem, a négy gyerek után látszólag az alakjára sincs gondja, vagy tán’ éppen emiatt nincs. Mindenesetre „szuperanyunak” tűnik a nő. A férj nincs a fotón, meghúzódik a háttérben, mert mint kiderül, ő örökítette meg a pillanatot. Elmondása szerint, amióta megszülettek a gyerekek, a felesége emberfeletti üzemmódban működik.

Szerencsére se hangokat, se szagokat nem közvetít a kép, mert nagyon valószínű, hogy cseppet sem annyira idilli a helyzet, mint az első blikkre tűnik, de azért elgondolkodtató egy helyzet ez, még ha csak a nap egyetlen pillanatát is mutatja meg.