Tíz régi fotón a lenyűgöző Parádfürdő

Így nézett ki 1912-ben a parádfürdői Felső timsós tó. A parádi völgyben három, vegyi összetételét tekintve egymástól teljesen különböző gyógyforrás fakad. A keleti nyílásnál található a timsós-vasas vízforrás.

Ifj. Francsek Imre és Mercedes típusú túraautója az 1927-i Magyar Túraúton az Erzsébet szálló előtt Parádfürdőn.

A képen egy pár örökítette meg 1929-ben a parádfürdői gyógyudvart. A fürdőtelep 19. századi dinamikus fejlődése során keletkezett Észak-Magyarország legszebb, legnagyobb (10 hektár) sétáló- és gyógyparkja.

1930-as pillanatkép a parádfürdői strandról.

A helyi strandot 1934-ben egy rendeletben „Parádfürdői Gyógyfürdő” néven az intézetet gyógyfürdővé minősítették.

Így nézett ki 1934-ben Parádfürdőn a Károlyi kastély.

Az 1850-es években Parádfürdő a Károlyi grófi család tulajdonába került és további dinamikus fejlődésnek indult. A Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal megjelenésével Parádfürdő tovább fejlődött. A vasútállomás nem Parádon épült ugyan, hanem Recsken, ám a Károlyi család az állomást „Parád” névre keresztelte, hogy még ismertebbé tegyék a települést.

A kastély 1939-ben.

1941-es Gyógyüdülő, ma Parádfürdői Állami Kórház.

A fotón a parádfürdői vadaskerti portáslak (később vadászlak) látható 1941-ben.

A gyógyüdülő, ma Parádfürdői Állami Kórház 1955-ben.

A parádi gyógyvíz

Az első leírás a parádi gyógyvizekről 1730-ból származik, Bél Mátyás tollából, amely „sósvíznek” nevezi az akkor már gyógyvízként használt vizet. 1763-ban Mária Terézia rendelete szerint Magyarország gyógyfürdőit vármegyénként fel kellett mérni. Heves megyében dr. Markhot Ferenc egri orvos kapott megbízást a feladat elvégzésére. Ő fedezte fel vasgálic és magas timsótartalmát a helybeliek által „sósvíznek” nevezett víznek. Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó „Csevice” és a vasas-timsós fürdővíz. A parádi víz vasas, kalcium-, magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos, timsós gyógyvíz, melynek vas- és mangántartalma jelentős. Alkalmas nőgyógyászati folyamatok kedvező befolyásolására, kimerüléses állapotok kezelésére, ivókúra formájában pedig gyomor és bélrendszeri betegségek kezelésére.

Forrás: Fortepan, Wikipédia