Ötven év legjobb magyar festményei a Zsinagógában

Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, egyetemi tanár megnyitójában elmondta: a kecskeméti képtár leghangsúlyosabb része két gyűjtemény, amelyek lefedik ezt az ötven évet. A Nemes Marcell-kollekció a századforduló éveit jeleníti meg Gulácsy, Rippl-Rónai képein keresztül, míg a Farkas-Glücks hagyaték a negyvenes évekig reprezentálja a magyar festészet aranykorát. A gyűjtemény értéke, hogy a gyűjtők első kézből, a festőktől kapták ezeket az alkotásokat, így hitelességükhöz kétség sem fér.

Nemes Marcell egyébként korának európai szintű műgyűjtője volt, nem véletlen, hogy ebből az anyagból hamarosan bemutató lesz látható Budapesten és Münchenben is. Különlegesnek számítanak Tóth Menyhért alkotásai is, amelyekből 15 ezer ismert, s öt most Egerben is megtekinthető.
A korszakról szólva a művészettörténész kiemelte: a magyar nemzeti festészet születése jelentős fáziskésésben volt az európai tendenciákhoz képest. Itt e korban sajátos színezetű nemzeti festészet született, amelyben keverednek az egyes irányzatok, s jellemzően megfogalmazódik a magyar identitás, a táj, a korabeli városrészlet. A korszak nyitódátuma a nagybányai festőiskola megalakulásának éve, 1896, zárása a világháború utáni átalakulás.

A megjelenteket az egri önkormányzattól Homa János, a kulturális bizottság elnöke köszöntötte, megemlítve azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Zsinagóga Galéria tesz a hazai festők és festészeti korszakok népszerűsítése érdekében.