Harmincezer hektáron jelentettek aszálykárt Heves megyében: feleannyi rozs, zab termett

A 2022-es termelési év során rendkívüli károkért tehető felelőssé az ország egész területét sújtó aszály, írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az aszály-veszélyhelyzet kapcsán a mezőgazdasági termelők érdekében új rendeletet fogadott el a kormány, amellyel a kártérítések kifizetését, valamint a biztosítók kárrendezését akarják gyorsítani.

A kormányrendelet alapján a biztosító társaságoknak az aszálykár bejelentését követő 14 napon belül kárelőleg megfizetési kötelezettsége van az ügyfelek részére. A kárelőleg a növénybiztosítási szerződés alapján előre meghatározott kártérítés legalább fele. Azok jogosultak rá a közlemény szerint, akik rendelkeznek aszálykárra kiterjedő növénybiztosítással. Ezen kívül legkésőbb 2022. október 31-ig benyújtott kárbejelentéssel nyilatkoznak arról, hogy kukorica vagy napraforgó területei üzemi szinten, növénykultúránként legalább 80 százalékos kárt szenvedtek el a csapadékhiány következtében. A kárbejelentés benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztő. A kárelőleg igényléséhez a biztosítók honlapján található formanyomtatvány használható. A kárbejelentést az űrlappal és a 2022-es egységes kérelemmel együtt a biztosítóknak kell beadni, elektronikusan. Az adatokat pontos kell megadni, ugyanis a kár mértékének körültekintő, üzemi szinten, növénykultúránként történő megítélése fontos a megfelelő ügyintézéshez.

A kárelőleg megfizetését követően a biztosító a kár végleges mértékének felmérését tovább vizsgálja. A fennálló különbözettel kapcsolatban a feleknek egymás között kell elszámolniuk, amint a végleges összeget meghatározzák.

Ezzel párhuzamosan nem szabad elfeledkezni a károk kormányhivatalnak való bejelentéséről sem, illetve a kárenyhítési hozzájárulás határidőre történő megfizetéséről. A kárenyhítési hozzájárulás mértéke az ültetvényművelésre szolgáló termőföld és szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként négyezer-ötszáz forint, valamint egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként ezerötszáz forint. A kárenyhítési hozzájárulást az Államkincstár által kiküldött értesítést követően tárgyév szeptember 15-ig kell megfizetni, eddig meg is kell jelennie a számlán az összegnek. A közös kockázatviselési alapból is számíthatnak valamekkora támogatásra a gazdálkodók.

Megkérdeztük a Heves Megyei Kormányhivatalt, hogy hozzájuk eddig mennyi kárbejelentés érkezett. Mint írták, 2022-ben eddig 747 mezőgazdasági kárbejelentést nyújtottak be illetékes osztályukhoz, amely több mint 36 ezer hektárt érint (36 ezer 13 hektár), a bejelentések 98,8 százaléka, azaz 35 ezer 591 hektár aszálykárról szól. A károsodott területek főként a szántóföldi kultúrák. A kormányhivatal szakemberei folyamatosan dolgozzák fel a bejelentéseket és végzik a kárenyhítő-juttatás megállapításához szükséges szemléket.

Az elmúlt öt év átlagterméséhez képest az őszi vetésű növények 60-65 százalékos átlaghozamot értek el heves megyében. Tavaly ősszel még volt némi csapadék, a növényeket a szárazabb tél utáni aszályos tavasz és nyár viselte meg. Míg az őszi búza 2017-2021. közötti átlagtermése 5,15 tonna volt hektáronként, addig idén csupán 3,1 tonnát értek el a gazdálkodók, ami az előző évek hatvan százaléka. Ugyanez az őszi árpa esetében 5,8 és 3,75 tonna volt, ami majdnem 66 százaléknak felel meg. Jelentős vetésterületű az őszi káposztarepce, igaz, a korábbi 12-13 ezer hektár helyett mindössze ötezer hektáron arathattak a gazdálkodók, sok helyen már korábban ki kellett tárcsázni a növényt. Aki aratott, az idén átlagban 1,8 tonnányi olajmagnak örülhetett, szemben az előző évek 2,8 tonnás átlageredményével. Korábban jelentősebb vetésterületű volt a tritikálé, de idén is volt még ezerötszáz hektárnyi, s hektáronként 2,8 tonnát adott a takarmánynövény, míg az előző öt évben átlagosan 4,4 tonnányit. Az őszi vetésűek közül a rozst viselte meg legkevésbé az aszály, igaz, feleannyi területen takarították be, mint tavaly. A megmaradt táblákon átlagosan 2,8 tonnányi mag termett, ami a korábbi évek átlagának háromnegyede.

A tavaszi vetésű gabonaféléken még jobban látszottak az aszály jelei, tavaszi árpából a korábbi évek átlagának 55 százaléka, két tonna termett egy hektáron. Ennél is rosszabb eredményt értek el a zabot termesztők, az 1,1 tonnás eredmény csak az elmúlt öt év átlagának 45 százalékát jelenti.

Az utóbbi évek egyre magasabb hozamokkal kényeztették el a gazdálkodókat, az őszi vetésű növényeknél 2013 körül jelentek meg azok a terméseredmények, amelyek az utóbbi öt évben is jellemzőek voltak. A KSH adatsorában 2000-től kezdődően lehet böngészni a megyei terméseredmények között, és több, a mostaninál rosszabb évet is találni. Azok a mostanihoz hasonlóan aszályosak voltak, de nem feltétlenül esett ennyire kevés csapadék, viszont azóta sokat fejlődtek a vetőmagok, a növényvédelem, a műtrágyázás és egyéb agrotechnika, valamint az európai uniós támogatásoknak köszönhetően fejlődhettek a gazdaságok. A búza és az árpa megyei termésátlaga utoljára 2012-ben volt alacsonyabb a mostaninál, de 2000, 2002, 2003, 2007 is rosszabb volt az ideinél, a búza esetében a mostanihoz hasonló termés volt 2009-ben és 2010-ben, ugyanekkor ebben a két évben az árpa gyengébb hozamot biztosított a 2022-esnél. Az árpa esetében hasonló volt a termésátlag az ez évihez 2001-ben, 2006-ban és 2011-ben.