Nehézkesen ment az aratás és a vetés a felázott földeken Heves megyében

Befejezte idei tevékenységét a ­Nemzeti Agrárgazdasági ­Kamara szervezésében működő megyei Betakarítási Koordinációs Bizottság, amely – a vírusjárvány miatt személyes jelenlét nélkül – hétről hétre összegezte a szűkebb hazánkban zajló őszi munkák haladását, alapozva a társszervektől érkező visszajelzésekre is, adott tájékoztatást a Hírlapnak Jakab Tamás, a kamara Heves megyei igazgatója.

A gazdáknak a veszélyhelyzet mellett rendkívüli kihívást és nehézséget okozott és okoz a csapadékos őszi időjárás. A vegetációs időszakban periodikusan váltotta egymást a nagyon száraz és a nagyon csapadékos idő, az egyenlőtlen eloszlás folyamatosan nehezítette az aktuális teendők elvégzését és hektikussá tette a növények fejlődését. A nyári aratási munkák befejezését is hátráltatta a sok eső, az őszi csapadékmennyiség viszont szinte lehetetlenné teszi az aktuális munkák befejezését.

Jakab Tamás összegzése szerint a 27 ezer hektáron termesztett napraforgó betakarítása – annak ellenére, hogy a nyári termésbecslések nem kecsegtettek nagy reményekkel – a várakozásokhoz képest jó ütemben indult, és a növény elfogadható terméseredményt produkált. Általános volt az érésgyorsítók használata, ezáltal jól ütemezhetővé váltak a tennivalók, a beköszönő csapadékos időszak azonban komoly kihívások elé állította a gazdákat. A rendkívül felázott talajon nem lehetett dolgozni, a táblák megközelítése is nehéz volt. Nagy erőfeszítéssel sikerült elérni, hogy a tányérok ne maradjanak a táblán. A hozam, valamint a felvásárlási ár elfogadható. A növény az új technológiák miatt jól tolerálta az időjárási anomáliákat.

Végéhez közelít a közel 7500 hektár kukorica betakarítása, amely jó közepes mennyiséget termett, a felvásárlási árak az aratás során nőttek. A betakarítása nagyon körülményes, sok a taposási kár, amely a tavaszi munkák, a fejtrágyázás során problémát okoz majd.

A napraforgó és kukorica aratása utáni földmunkák és az őszi vetések nehezen mentek. Őszi búzát 45 ezer hektáron terveztek vetni a gazdák, ennek csak 85 százalékát sikerült elvégezni. A területek előkészítése és vetése szinte lehetetlen, több helyen kényszerből műtrágyaszóróval vetették a magot. Minden adandó pillanatot kihasználva reménykednek a földművelők, hogy sikerül befejezni a vetést, hiszen az üzemi technológiákban fontos, és ekkora területen szinte pótolhatatlan növény a búza. Vetésidőt tekintve már megkésett a munka, de – ha alacsonyabb hozamokkal is – képes lesz kifejlődni és termést hozni.

Az őszi árpával is megküzdöttek a termelők, ez a növény érzékenyebb a vetésidőre, de a tervezett közel tízezer hektáros mennyiséget sikerült elérniük. Az árpa is fontos eleme a vetésforgónak megyénkben, hiszen széthúzza a kalászos betakarítási időszakot, és az elmúlt években biztossá vált a piaca. A vetések jelentős része már kikelt, szépen fejlődik, de különösen a mély fekvésű, kötött területeken kezd kipusztulni a víz miatt.

Összességében az őszi káposztarepce volt az, amelyet időben, a tervezett mennyiségben el lehetett vetni. A repcék kikeltek, de az állapotuk nagyon heterogén. Jelentősen felszaporodtak a károsító rovarok, rágcsálók, a sok eső miatt a gyomosodás is gondot okozott.

Vannak túlfejlett táblák, táblarészek, s vannak, amelyek már ideális fejlettségbe kerültek. A gazdálkodók többsége idejében elvégezte a növény gombaölő szeres kezelését, amely egyben megakadályozza a növény túlfejlődését is. A zömüknek sok kihívással kell megküzdeniük, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosítva legyen a megfelelő mennyiségű és minőségű növényi alaptermék az élelmiszeripar számára – zárta összefoglalóját Jakab Tamás.