Az aszály miatt a Heves megyei állattenyésztők már idén padlóra kerülhetnek

Az őszi árpa, a rozs és a magborsó betakarítását már befejezték megyénk gazdái, a káposztarepce mintegy 86, az őszi búza 70 százalékát aratták le, de van ahol teljesen végeztek. A Heves megyei Aratási Koordinációs Bizottság keddi megbeszélésén dr. Seszták Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Heves megyei igazgatója erről tájékoztatott. Szendrei László, a NAK Heves megyei elnöke kijelentette, nagyon elszomorító Péter-Pál után egy jó héttel már arról beszélni, hogy a nyári kalászosok betakarítása szinte véget ért. Mint mondta, a őszi árpa hektáronként két-három tonnányi, a búza három tonnás termésátlaga lesújtóan kevés, a nyolcvanas éveket idézi. Hozzátette, hogy például a Vas megyei agrárkamarai elnök tíz tonnás hektáronkénti búzatermésről számolt be neki, köszönhetően a Dunántúl csapadékban bővebb időjárásának. 

Csorba Béla, a Heves megyei Agrár Érdekvédelmi Szövetség elnöke elkeseredésében nem is kívánt foglalkozni az aratás siralmas eredményeivel, viszont még ijesztőbb prognózissal állt elő a napraforgó és a kukorica esetében, ha egy bő héten belül nem lesz eső.

– A napraforgó legfeljebb fele termésre lesz képes, de ha így alakul az időjárás, akkor még rosszabb lesz az eredmény – jelentette ki Csorba Béla. – A kukoricát nehéz megbecsülni, egy biztos, hogy semmi jóra nem számíthatunk. Sajnos, azt hiszem, a gazdák jelentős mennyiségű kukoricát vissza fognak forgatni a talajba, hogy legalább annak tápanyag-utánpólását segítsék. Az állattenyésztés még nehezebb helyzetben van, mint a növénytermesztés. Nem szeretnék most állattenyésztő lenni. A legnagyobb probléma a következő év előkészítése lesz, mert mindegy, kinek mekkora a gazdasága, mindenkinek egyformán nehéz. Óriási spórolás van kibontakozóban, ami a jövő év megalapozását rendkívül hiányossá és szakszerűtlenné teszi. A gazdák az anyagi segítség mellett lélektani támogatást is várnak, hogy legyen erejük a folytatáshoz. Nagyon nagy a baj, ki merem jelenteni. Nekem már többen jelezték, ha jövőre hasonló év ismétlődik, mint az idei, azt nem bírják ki ilyen körülmények között.

A megbeszélésen kiderült, hogy az utóbbi egy hétben megyénkben újabb nyolcezer hektár területről érkezett aszálykár bejelentés a kormányhivatalhoz, így a kárenyhítési kérelmek immár tizennyolcezer hektár földterületet érintenek. Arról is szó esett, hogy a kárbejelentést a káresemény első alkalommal történő észlelétől számított 15 napon belül kell megtenni, de arra is ügyelni kell, hogy az a betakarítás előtt 15 nappal megtörténjen. Ignácz Balázs, Heves megye kormánymegbízottja hangsúlyozta, hogy a kormányhivatal kiemelt feladatként kezeli a gazdák segítését az aszálykár bejelentések mielőbbi elbírálásával.

– Számunkra is fontos, hogy ez a munka gördülékenyen menjen. Ehhez azonban a gazdáknak időben be kell jeleni az aszálykárt. Ha nem találunk lábon álló gabonát, és nem tudjuk megállapítani a termésmennyiséget, akkor nem tudjuk kiállítani a a megfelelő dokumentumokat – húzta alá Ignácz Balázs.

Szendrei László, az állattenyésztők helyzetére visszatérve kijelentette, hogy azok teljesen kivéreztek. 

– A magas terményárak miatt többen már most a téli takarmányt etetik fel a jószággal. Nagyon sok állattartót ismerek, akik nemcsak a vágó-, de a tenyészállatokat is elkezdték értékesíteni. Ez negatív hatást fog gyakorolni a felvásárlási árakra is. A NAK  július 7-én tartott országos alakuló küldöttgyűlésén felvettük a kapcsolatot a megyei kamarai elnökökkel és igazgatókkal az állattartók segítésére. A keleti országrészben felmérjük, hogy melyik állattartónak mire van szüksége, a csapadék tekintetében jóval szerencsésebb Dunántúlon pedig azt, mit és mennyit tudnak adni. A Győr-Moson-Sopron megyei kollégákkal már megállapodtunk, hogy az aratás utáni szármaradványokat nem dolgozzák a talajba, meghagyják az állattartóinknak. Ezt vagy magunk gyűjtjük be, vagy ők megteszik helyettünk, és egy nyomott piaci áron átadják a keleti országrészbe. Itt most egy jó minőségű bála széna húszezer forint, míg a Dunántúlon csak hatezer-ötszáz. Úgy gondolom, a kamarának éppen az a szerepe, hogy amikor baj van, és az ország egyik fele tud segíteni a másiknak, akkor ezt szervezzük meg. Hangsúlyozom, csak közvetítők vagyunk ebben, nem kereskedelmi tevékenységet szeretnénk folytatni. Minden megoldás érdekel bennünket, amivel az állattenyésztőinket életben tudjuk tartani, már nincs helye szégyenlősségnek. Ne legyenek illúzióink: ha még egy ilyen év bekövetkezik, akkor a növénytermesztők is zömében otthagyják a szakmájukat, s a földek részben parlagon maradnak – közölte Szendrei László.

Dr. Seszták Attila hangsúlyozta, hogy az aszály következményeinek kezeléséhez mindenki részéről nagyfokú empátiára van szükség. Ennek hiánya vezethetett ahhoz az agresszivitáshoz, amellyel Békés megyében a jégkárelhárító rendszer egyes működtetői szembesültek a napokban. A NAK megyei igazgatója elmondta, hogy Heves megyében még nem jutott tudomásukra hasonló atrocitás. Egyelőre találgatásoknak minősítette, hogy e rendszer miatt van-e a szárazság, vagy sem, ez még tudományosan nincs alátámasztva. Ugyanakkor tény, hogy az ilyen jégkármérséklő rendszert nem működtető környező országokban is hasonló, vagy még nagyobb az aszály. A rendszer megalapozatlan leállítása ráadásul a gyenge termésre még jégverést is hozhat. Dr. Seszták Attila mindenképpen józanságot kér az agrárium szereplőitől, kiemelve, hogy az önbíráskodásra nem jogosult senki.